15 év múlva minden második ember szénanáthás lesz

Hazánkban jelenleg a lakosság 25-40 százalékát érinti a krónikus megbetegedés, és ezek a számok emelkedő tendenciát mutatnak - ez derült ki azon a fővárosi sajtótájékoztatón, melyen dr. Gálffy Gabriella pulmunológus, allergológus és klinikai immonulógus, dr. Helfferich Frigyes fül-orr-gégész és Pós Péter, az Asztmás és Allergiás Betegek Országos Szövetségének ( ABOSZ ) elnöke vett részt.

Az allergiás rhinitis döntően pollenek által kiváltott betegség, melyet a WHO az életminőségre és a teljesítőképességre gyakorolt hatásai miatt kiemelt jelentőségű, krónikus légzőszervi betegségként definiált.

A szénanátha hatásai a jól ismert tüneteken túl (viszkető szemek és bőr, tüsszögés, orrfolyás, orrdugulás) az élet számos területére hatnak negatívan, és rontják a betegek életminőségét is. A betegség jelentékeny mértékben akadályozza az érintetteket mindennapos tevékenységeikben, a társasági életben, feladataik ellátásában, illetve korlátozza őket kognitív funkcióikban. Nemzetközi kutatások sora regisztrálta, hogy az allergiás rhinitis rosszkedvet, hangulatváltozásokat okoz.

A fexofenadin, az újgenerációs antihisztaminok között nagyobb mértékben csökkenti a szemtüneteket és az orrdugulást, mint az ugyanebbe a kategóriába tartozó loratadin. Gyorsan felszívódik, nem álmosít. Az allergiás rhinitis hatékony kezelése a kidolgozott szakmai ajánlások szerint gyógyszeres terápiával történik. Az enyhe, illetve a közepes-súlyos tünetekkel rendelkező betegeknél, irritatív jellegű panaszok esetén az antihisztamin az első választandó szer, míg gátolt orrlégzés esetén a szteroidok. Amint az a sajtótájékoztatón elhangzott, az allergiás készítmények szedésénél is rendkívül fontos az orvos utasításainak betartása, a rendszeres alkalmazás, hiszen csak így előzhető meg a betegség következtében fellépő életminőség-romlás, melyre a magyar betegek 75 százaléka panaszkodik - magyarázta dr. Gálffy Gabriella.