A világszerte a szerelem ünnepeként számon tartott február 14-e egyben az epilepszia világnapja is. Az epilepsziát már az ókorban is ismerték, s a magyar népi gyógyászatban is számos praktikát próbáltak használni a tünetek enyhítésére. A különböző okokra visszavezethető görcsrohamok nagyon komoly terhet rónak a betegekre, akiknek egy része a tünetek kezelése nélkül nem képes teljes életet élni. Ma ez a betegség Magyarországon közel 150.000 embert...
A Nemzetközi Diabetes Társaság tagszervezetei a világ több mint 130 országában minden év november 14-én ünneplik a nemzetközi diabétesz világnapot, ugyanis ezen a napon született Frederick Banting, akinek nevéhez fűződik az inzulin 1921-es felfedezése. A 21. század egyik legnagyobb népegészségügyi problémája a cukorbetegség. 2013-ban 371 millió cukorbeteg élt a Földön, a prediabéteszes állapot pedig további 280 millió embert érintett. Becslések szerint...
A világszerte évente bekövetkező 208 millió terhesség 41 százaléka nem tervezett, és a 25 év alatti férfiak és nők legalább 2/3-ánál előfordult már szexuális úton terjedő betegség. Ezen kíván változtatni a 2007-ben életre hívott és minden évben szeptember 26-án megtartott fogamzásgátlás világnapja, amelynek célja, hogy minden korosztály tisztában legyen a fogamzásgátlás fontosságával és az összes elérhető módszerrel. A világnaphoz kapcsolódó...
Gyulladásos bélbetegség (IBD) néven foglaljuk össze a belek ismeretlen eredetű, krónikus gyulladásos betegségeit. Két fő formája a Crohn-betegség és a fekélyes vastagbélgyulladás (colitis ulcerosa). Ezen betegségekben szenvedők száma hazánkban 20-25 ezerre tehető. A gyulladásos bélbetegségek a genetikailag fogékony emberekben alakulhatnak ki, tartós fennállásuk az immunrendszer működési zavarával áll összefüggésben. Mindkét betegség vezető tünete...
Annak ellenére, hogy az asztma megfelelő gyógyszerekkel jól kontrollálható, az érintettek közül sokan amiatt kerülnek rossz állapotba, mert nem tartják be a terápiás tanácsokat. Veszélyes lehet az is, amikor a kezdeti tüneteket elbagatellizálják, emiatt pedig eleve csúszik a diagnózis.
Ugyan az asztma megfelelő terápia mellett jól kontrollálható, az esetleges rohamoktól még így is félhetnek az érintettek. Emiatt számít sokat az, hogy vannak már olyan légzésérzékelő készülékek, amelyeknek köszönhetően az asztmásoknál előre lehet jelezni, ha közeleg egy újabb roham.
A légzési nehézségekkel, gyakori köhögéssel, a mellkasban jelentkező szorító érzéssel járó asztma jelentősen befolyásolhatja az érintettek életminőségét. A betegség jelenleg nem gyógyítható, de a tünetek kezelhetők: az érintettek igen nagy hányadánál az asztma már semmilyen korlátozást nem jelent az életvitelben.
A pikkelysömör (psoriasis) az egyik leggyakoribb gyulladásos bőrbetegség. A népesség 1,5?2 százalékát érinti, így Magyarországon 150?200 ezer ember szenved ebben a megbetegedésben. A bőrön jellegzetes, pikkelyesen hámló, gyulladt foltok formájában jelentkezik. Legjellemzőbb a könyök és a térdtáj, továbbá a hajas fejbőr érintettsége, de súlyos esetekben az egész testfelszínre is kiterjedhet. A bőrtünetek mellett gyakori a körmök sárgás elszíneződése...
Az immunrendszer képes felismerni és elpusztítani a tumorsejteket ? ezt használja ki az újfajta megközelítést képviselő immunonkológia. A néhány éve zajló kutatások többek közt melanoma esetében hoztak kiemelkedő eredményeket, és jelenleg is zajlanak más daganatokat érintő ígéretes kutatások. Ennek köszönhetően a jövőben sorra jelenhetnek meg újabb okosgyógyszerek.
Létezik egy gén, amely drámaian befolyásolhatja a melanoma fejlődését és lefolyását. Ezt sikerült beazonosítaniuk a Yale egyetem kutatóinak. Mindez segíthet megérteni melanoma növekedését, ami a betegség kezelésében, terápiájában újabb előrelépést jelenthet.
A reumatoid arthritisz (RA) krónikus, autoimmun eredetű, elsősorban a kéz és a láb ízületeit érintő sokízületi gyulladásos megbetegedés. A gyulladásos fájdalom és az ízületi mozgás korlátozottsága mellett hosszú távon az ízületeket alkotó csont és porc nagyfokú károsodásához vezethet, ezáltal súlyos mozgáskorlátozottságot, rokkantságot okozva. A betegség döntően a kéz deformációját és funkcióvesztését eredményezi. A súlyos, az ízületek...
A sejtszaporodást szabályozó jeltovábbítási rendszerek egy korábban nem ismert találkozási pontjának szerkezeti hátterét vizsgálták magyar kutatók, akiknek eredményei a melanoma kezelésében is fontosak lehetnek. Eredményeikről a Journal of Biological Chemistry is beszámolt, méghozzá ?A hét közleménye? rovatban.
A szklerózis multiplex (SM) olyan autoimmun betegség, melynek lényege, hogy a szervezet védekező rendszere megtámadja az idegrostok védő ?szigetelését?, azaz a velőshüvelyt, és ez a központi idegrendszer működési zavarát okozza. Az SM elnevezés a velőshüvely többszörös (multiplex) és heges (szklerózis) károsodására utal. A betegség tünetei sokfélék lehetnek, a beteg fáradékonyságot, homályos látást, zsibbadást, egyensúlyvesztést, járási...
A világon évente közel negyedmillió nő betegszik meg petefészekrákban, ez a nyolcadik leggyakoribb rosszindulatú daganat. Gyakoriságát jól mutatja, hogy 70 nő közül egynél kialakul petefészekrák élete során. Mivel a nőgyógyászati daganatok közül a legtöbb halálért ez a betegség felel, mielőbbi felismerése és kezelése nagyon fontos. Az előrehaladott petefészekrák terápiáját ma már biológiai terápia is segíti.
Az aktív és passzív dohányzás világszerte és hazánkban is az egyik vezető halálok. Számos betegség, szövődmény írható közvetlenül és közvetetten is a dohányzás számlájára, amely nem csak társadalmi probléma, a költségvetésre is óriási terhet ró. A dohánytermékek adójának emelésével, a hozzáférés korlátozásával, a dohányzás közösségi helyekről történő kiszorításával a kormány európai szinten is kiemelkedő eredményeket tud felmutatni....
A hipertónia nem gyógyítható, de ma már nagyon jól kezelhető: azoknak, akik a gyógyszeres terápiát betartják, nem romlik az életminősége, a korszerű készítmények pedig már mellékhatásokat sem okoznak. Az orvostudomány új ága már azt is vizsgálja, milyen különbségek lehetnek a gyógyszerek hatásában attól függően, melyik napszakban alkalmazzák a készítményt. Emellett új hatásokat is felfedeztek már.
A gyulladásos bélbetegség (IBD) nagyon kellemetlen betegségcsoport, időről időre megnehezíti érintettjeinek életét. Európában akár 3 millió embernél is előfordulhat, a leggyakrabban 15 és 30 éves kor között ismerik fel. A probléma sajnos nem gyógyítható, de megfelelő gyógyszerekkel jól kezelhető.
Május 20-án tartják a klinikai kutatások világnapját: ezek azok a vizsgálatok, amelyek nélkül nem léteznének biztonságos, hatékony gyógyszerek. Ahhoz ugyanis, hogy ezek bekerülhessenek a patikákba, át kell esniük egy olyan 10-15 éves klinikai kutatási perióduson, amelyen eldől, hogy hatásosak és biztonságosak-e. Mindez nem csak gyógyszerfejlesztési szempontból lényeges, hanem amiatt is, mert a legjobb készítmények már a patikába kerülés előtt...