A kutyák szaglóképességét különféle célokra használják, egészen a vadászattól a betegségek felismeréséig. Ezért egyre több kutatás foglalkozik azzal, hogy mely tényezők befolyásolják ezt a teljesítményt – olvasható az ELTE közleményében.
„Az ilyen feladatok speciális kiképzést igényelnek, viszont a képzett keresőkutyákkal végzett kutatások eredményei nem általánosíthatók az egész fajra” – magyarázta Salamon Attila, az ELTE NAP Szaglás Kutatócsoportjának kutatója, a Scientific Reports című tudományos folyóiratban megjelent cikk első szerzője.
Több száz nem kiképzett kutyát vizsgáltak
Az ELTE Etológia Tanszékének kutatói a kutatásuk során több mint négyszáz képzetlen, különböző fajtájú kutya szaglási teljesítményét vizsgálták. Arra voltak kíváncsiak, hogy vajon bizonyos környezeti és demográfiai tényezők befolyásolják-e a kutyák eredményességét a szaglási feladatban. A vizsgálat során azt a csoport által kifejlesztett és már farkasok esetében is sikeresen használt tesztet alkalmazták, amelyben a kutyáknak egy cserépsor alatt elrejtett jutalomfalatot kellett megtalálniuk.
A teszt előnye, hogy nincs szükség kiképzésre, mivel a kutyák élelem iránti természetes motivációján alapul. A feladat három nehézségi szintet tartalmazott: az első szint előtesztként szolgált, amelyből kiderült, hogy a kutyák megértették-e a feladatot, motiváltak voltak-e, és nem támaszkodtak-e alternatív problémamegoldó módszerekre. Azok a kutyák, amelyek sikeresen teljesítették a harmadik szintet, a legjobbak közé kerültek.
Meglepő dolog befolyásolhatja szaglóképességüket
A teszt során egy kísérletvezető – aki nem tudta, hol van az elrejtett jutalomfalat – figyelte, hogy a kutya spontán jelzett-e egy cserépnél (például a cserép nyalogatása, mancs ráhelyezése a cserépre, cserép orral bökdösése). Az eredményekből kiderült, hogy az általános feltételezésekkel ellentétben a hőmérséklet (0 és 25 Celsius-fok között) és a páratartalom (18 és 90 százalék között) nem befolyásolta a kutyák teljesítményét. Azonban a teszt helyszíne fontos tényezőnek bizonyult. Azok a kutyák, amelyek laborban végezték a tesztet, jobban teljesítettek, mint azok, amelyek viszonylag zavarásmentes helyen, a szabadban voltak. Ez arra utal, hogy a kinti helyszín ingerei inkább befolyásolják a szaglási feladatokban nyújtott teljesítményt.
Fontos eredmény az is, hogy nem volt különbség a szukák és kanok eredménye között, és az ivartalanítási státusz alapján sem. Ugyanakkor a 2-3 éves kutyák jobban teljesítettek, mint a két évesnél fiatalabb és a hat évesnél idősebb kutyák.
Tanulmányunk választ adhat olyan, a kutyák szaglási képességeit felhasználó szakembereket régóta foglalkoztató, fontos kérdésekre, minthogy a környezeti tényezők, az ivar vagy az ivartalanítás milyen szerepet játszik a kutyák szaglási eredményességében. Azáltal, hogy a kutatásunk során képzetlen kutyák nagy és változatos mintáját vizsgáltuk, jobban általánosíthatjuk a kapott eredményeket a tágabb kutya populációra" - összegezte Gácsi Márta, a kutatás vezetője.
