Akárcsak az embereknél, a kutyáknál is egyre nagyobb gondot jelentenek a túlsúllyal járó problémák. Mivel az elhízás mind egészségügyi, mind állatvédelmi szempontból fontos kérdés, az ebeknél is élénken kutatják a lehetséges kiváltó okokat és háttértényezőket. A négylábú ugyanabban a környezetben él, mint az ember, ezért sokszor ugyanazok a külső tényezők hatnak rá, beleértve a hízékonyságra hajlamossá tévő faktorokat. Így a kutya ideális modellállata lehet az elhízás okait és következményeit vizsgáló kutatásoknak, különösen ami a jelenség lelki, szociokognitív okait illeti - mutatott rá a témában kiadott közleményében az ELTE.
Úgy viselkednek, mint az emberek
Az Etológia tanszéken Pongrácz Péter egyetemi docens vezetésével Torda Orsolya PhD-hallgató ezúttal arra volt kíváncsi, hogy a táplálék minősége mint motiváló tényező eltérő fontosságú-e kövér és nem elhízott kutyák esetében. Két olyan széleskörűen alkalmazott viselkedéstesztet végeztek el hízásra hajlamos (arany retriever, labrador retriever, beagle) és nem hajlamos (border collie, mudi) fajtákon, amelyek során jelentősége van a táplálék jelenlétére adott viselkedési válasznak.
A vizsgálathoz az említett fajtákból normál testalkatú és elhízott alanyokat egyaránt toboroztak. Az első, a "kétutas választás" során a kutyának két cserép közül kellett választania azután, hogy a kísérletvezető rámutatott az egyikre. Míg a mutatással jelzett edényben mindig alacsony motiváló erejű jutalom volt (répa- és narancsdarabkák), a másik edény vagy üres volt, vagy - az alanyok felénél - kívánatos párizsit tettek bele.
Az eredmények szerint a túlsúlyos kutyák fajtától függetlenül kevésbé követték az emberi mutatást. Vagyis nem a kísérletvezető viselkedése által kiemelt répát választották, hanem lehetőleg az ízletesebb falatot. Úgy tűnik, hogy ezek a kutyák inkább törekednek az energiában gazdag táplálék megszerzésére, mint normál súlyú társaik. Ezzel jól összhangban van a tény, hogy a vonzódás a magas kalóriatartalmú ételekhez az emberi elhízással kapcsolatban is jól ismert.
A második teszt azon alapult, hogy egy rövid tréning során az állat megtanulja, hogy az egyik oldali cserépben mindig van jutalomfalat, míg a másik oldaliban soha nincs. Majd a teszt végén a cserép középre kerül, vagyis bizonytalan, hogy vajon tartalmaz-e táplálékot vagy sem. Ez esetben az elhízott kutyák lassabban és kisebb valószínűséggel közelítették meg a középre helyezett tálkát, vagyis mondhatni, negatívabban ítélték meg a helyzet kifizetődőségét. Embereknél is megjelenik ez a fajta pesszimizmus, amelyet a depresszió és az elhízás kapcsolatával hoznak összefüggésbe.
Érdekes eredmény továbbá, hogy a fajták közötti különbségek nem a hízékonyságban keresendőek, hanem inkább azzal vannak összefüggésben, hogy az adott fajta mennyire kooperatív az emberrel. Míg a beagle kutyákat arra tenyésztették, hogy önállóan vadásszanak, addig a retrieverek szorosan együttműködve dolgoznak gazdájukkal. Ez magyarázhatja, hogy utóbbiak hűségesebben követték az emberi mutatást.
A kövér kutyák még többre vágynak
Az ELTE-n és a Padovai Egyetemen párhuzamosan folyó kutatásból kiderült, hogy a túlsúlyos kutyáknak a táplálék minősége és megtalálási valószínűsége más motiváló erővel rendelkezik, mint a nem elhízott ebek számára. A kövér kutyák igyekeznek maximálni az energiabevitelüket, viszont ha a táplálékhoz való hozzáférés nem biztos, akkor többet hezitálnak. A két rövid viselkedési teszt eredményei nagyon hasonlóak az emberek esetén egyes személyiségjegyeket és az elhízást vizsgáló kutatások eredményeivel, így úgy tűnik, a kutya valóban jó alanya lehet a jövőben az elhízást kísérletesen tanulmányozó kognitív etológiai vizsgálatoknak.
A tanulmány a Royal Society Open Science című folyóiratban jelent meg.
