Az azonos neműek közötti szexuális aktivitás messze nem kizárólag az emberekre jellemző. A tudósok eddig több mint 1500 állatfajnál dokumentáltak ilyen viselkedést – bálnáktól kezdve pingvineken és halakon át egészen a juhokig.
Oka van a főemlősök homoszexuális viselkedésének
Egy most megjelent tanulmány minden eddiginél átfogóbb képet ad a nem emberi főemlősök azonos neműek közötti viselkedéséről.
A kutatók 491 főemlősfaj adatait elemezték, köztük csimpánzokat, makákókat és más majomfajokat. A vizsgált fajok közül 59-nél dokumentálták azonos neműek közötti szexuális viselkedés jelenlétét, 23 esetében pedig kifejezetten gyakori jelenségnek bizonyult. A hím-hím és a nőstény-nőstény kapcsolatokban egyaránt megjelent.
Evolúciós előnye lehet
A kutatók megállapították, hogy az azonos neműek közötti szexuális aktivitás evolúciós eszközként szolgálhat, mivel
- csökkenti a konfliktusokat,
- erősíti a társas kötelékeket,
- növeli a csoportkohéziót,
- és enyhíti a feszültséget a közösségekben.
Az ilyen viselkedés különösen gyakori volt olyan fajoknál, amelyek szárazabb élőhelyen élnek, kevés a táplálékforrásuk, vagy sok ragadozó veszélyezteti őket.
„Nem valami bizarr vagy ritka dolog”
Vincent Savolainen, a kutatócsoport egyik vezetője szerint egyes fajok esetében az azonos neműek között homoszexuális viselkedés egyfajta „valutaként” is működhet, amely a lehetőségek növelésére és az erőforrások megosztására használható: „Egyáltalán nem valami bizarr vagy ritka dolog. Mindenhol jelen van, rendkívül hasznos és nagyon fontos.”
Korábbi kutatások már felvetették, hogy a rhesusmajmoknál ez a viselkedés örökölhető is lehet, de az új tanulmány szerint a genetikai hajlam mellett az ökológiai és társadalmi hatások a meghatározóbbak.
„Volt idő, amikor azt hitték, ilyen csak akkor fordul elő, ha két páviánt összezárnak egy állatkertben. Ma már tudjuk, hogy a valóság sokkal összetettebb” - nyilatkozta Savolainen.
