Holland és alaszkai kutatók egy műholdas felvételekre, dokumentált villámcsapásokra , emberi jelenlétre és infrastruktúrára épülő számítógépes algoritmust hoztak létre, hogy felmérjék a tajgát sújtó zombitüzek mértékét. Számításaik szerint 2002 és 2018 között az Alaszkát és a kanadai Északnyugati területeket sújtó lángok átlagosan nagyjából 1 százalékáért a zombitüzek voltak a felelősek. Volt egy év, amikor a régiót perzselő lángok 38 százalékának hátterében ilyen tüzek álltak.
"Tudjuk, hogy a tűzszezonban a villámlás és az ember idézhet elő tüzet. Most pedig egy újabb tényezőt azonosítottunk" - mondta Sander Veraverbeke, az amszterdami Vrije Universiteit ökológusa, aki a Nature című folyóiratban publikált tanulmány társszerzője volt. A szakember arról is beszélt, hogy ha a szezon elején olyan helyen alakul ki tűz, amelyet az előző évben felperzseltek a lángok, és se villámlás, se ember nem idézhette elő a tüzet, akkor csak is egy áttelelő tűzről lehet szó. Mint hangsúlyozta: ahogy az éghajlatváltozás hatására kiszáradnak a tájak és egyre vadabbá válnak a nyári tüzek, ezek a zombitüzek valószínűleg egyre rendszeresebbé válnak.
Egy adott térséget is lehet vizsgálni
Az elmúlt években Szibériában is észleltek zombitüzeket. Veraverbeke szerint az új algoritmust egy adott térségre vonatkozó adatokkal is lehet használni, például műholdas felvételek révén felmérni a zombitüzek mértékét Oroszország északi részén. A szakemberek úgy vélekednek, ha a vizsgált régiókban megszaporodnak a bozóttüzek, akkor jóval nagyobb mennyiségű üvegházhatású gáz kerülhet a légkörbe.
