Az emelkedő hőmérsékletek tendenciája folytatódik, mivel rekordmennyiségű üvegházhatású gáz található a légkörben – derült ki az ENSZ szakosított szervezetének jelentéséből, amely az éghajlatváltozással foglalkozó európai Copernicus program, az amerikai meteorológiai hivatal (NOAA) és az amerikai űrkutatási hivatal (NASA) adatain alapul. A WMO maga a 2022-es évet nem sorolta be, mert az egyes évek között gyakran olyan kicsik a különbségek, hogy nehéz őket pontosan rangsorolni. A WMO hat kategória szerint végzi a besorolást – egyesek szerint a tavalyi az ötödik, míg mások szerint a hatodik legmelegebb esztendő volt.
Az iparosodás előtti időszakhoz viszonyított (1850-1900) 1,15 Celsius-fokos hőmérsékletemelkedéssel a 2022-es esztendő nem döntötte meg a 2016-os év 1,3 Celsius-fokos rekordját. Ez feltehetően a La Nina csendes-óceáni időjárási jelenségnek tudható be, amely hőmérsékletcsökkentő hatású. Ezzel együtt a tavalyi év volt a nyolcadik egymást követő olyan esztendő, amelyben a globális átlaghőmérséklet legalább 1 Celsius-fokkal meghaladta az 1850-1990 között feljegyzett adatokat. A globális átlaghőmérséklet 2013 és 2022 között 1,14 Celsius-fokkal volt magasabb az iparosodás előtti időszakénál. A WMO jelentése szerint 2011 és 2020 között a növekedés 1,09 Celsius-fokot tett ki.
Rekordmeleg és szárazság
Európában 2022 a második legmelegebb valaha feljegyzett esztendő volt. Franciaországban, Nagy-Britanniában, Spanyolországban és Olaszországban is új rekordok születtek az átlaghőmérséklet terén a Copernicus program szerint. Petteri Taalas, a WMO főigazgatója emellett felhívta a figyelmet azokra a nehézségekre, amelyeket 2022-ben nemcsak Európában, de Kínában, Dél-Ázsiában, Észak- és Dél-Amerikában, valamint máshol is tapasztalt rekordmeleg, illetve az Afrika szarván tapasztalt tartós szárazság jelentett.
Kánikulák és aszályok korábban is léteztek, de az általános éghajlatváltozás miatt az extrém időjárási jelenségek egyre súlyosabbak és sűrűbbek lesznek. Petteri Taalas éppen ezért a természeti katasztrófákra való felkészülés fontosságát hangsúlyozta. Az ENSZ éghajlatváltozási keretegyezményének 27. éves ülésén (COP27) António Guterres ENSZ-főtitkár több mint 3 milliárd dolláros tervet jelentett be, amellyel 2027-ig világszerte előrejelző rendszereket lehet kiépíteni. Jelenleg csak a 193 tagállam fele rendelkezik ilyen rendszerrel, „ami tovább súlyosbítja a gazdasági és emberveszteségeket” – írta az WMO főigazgatója.
