A szakemberek szerint a nyári melegben fokozódnak a kínzó visszeres panaszok . A becslések azt mutatják, hogy a lakosság 30-35 százalékának vannak vénás betegségre utaló panaszai (lábfájdalom, nehézláb-érzés, lábfeszülés, lábikragörcs), akár látható elváltozások nélkül. A látható tüneteket - visszértágulat, bokaödéma, bőrtünet - mutató betegek száma ennél is nagyobb.
A társaság közleménye hangsúlyozta, hogy az elvégzett vizsgálatok eredményei szerint a 2013-2015-ben megkérdezett csaknem 47 ezer érdeklődő közül a nők 30 százalékánál találtak magas vénás rizikót. Egy korábbi, a hazai visszérbetegségre vonatkozó felmérés szerint azonban csak minden ötödik érintett fordul vénás betegség miatt orvoshoz. Elsősorban ez a magyarázata, hogy a krónikus vénás betegség mint az egyik leggyakoribb népbetegség nagyon sok esetben kezeletlen marad.
A mozgásszegény, ülő életmód nagyban hozzájárul a visszeresség kialakulásához
A tartós ülő- vagy állómunka, a mozgásszegény életmód, a helytelen táplálkozási szokások, a túlsúly , a hormonális változások, a családban előfordult vénás megbetegedések mind-mind kockázati tényezői lehetnek a betegség kialakulásának.
Kiemelték, hogy a krónikus vénás betegség megelőzését a rizikófaktorok kiiktatásával kell kezdeni. Továbbá fontos, hogy a betegek már az első tünetek jelentkezésekor forduljanak orvoshoz, hiszen minél korábban felismerik a lábpanaszok kiváltó okát, és minél több beteg kap hatékony kezelést, annál inkább meggátolható a betegség előrehaladása és a súlyos szövődmények kialakulása.
Forrás: MTI
Legjobban: