Nyári visszér kisokos

Mivel a lábunk a testünk alappillére, sok mindent elárul rólunk, a fizikai állapotunkról és a betegségeinkről. Legalább annyira gondoznunk kell a lábunkat, mint az arcunkat. A visszérbetegekre ez különösen igaz, akiknek időben fel kell készülniük a hőségre.

A visszérbetegség oka a visszerekben megnövekedett nyomás, amelynek tartós fennállása a vénabillentyűk elégtelenségéhez, a vér pangásához, később az erek kitágulásához vezet. A vénák kóros kitágulása, a visszér kialakulása részben alkati megbetegedés. Kialakulásában az állandó megterhelés, az álló foglalkozás mellett az öröklött hajlam is nagy szerepet játszik. A visszér rontja az érintett végtag vérkeringését, súlyos esetekben szövődményként trombózis következhet be.

A megfelelő mennyiségű folyadékfogyasztás a visszér megelőzése érdekében is elengedhetetlen. Legalább 3, de inkább 4 liter vizet kellene naponta meginni, mert kevés folyadék bevitelekor besűrűsödik a vér, ami növeli a trombózis kialakulásának a veszélyét. Amennyiben hosszú útra, nyaralásra készülünk, a visszérproblémával küzdő figyeljen rá, hogy időnként mozgassa meg a lábait. Tankoláskor feltétlenül ki kell szállni a gépkocsiból, és néhány lépést megtenni. Ugyanis minden egyes lépésnél összehúzódnak az izmok, azok tovább pumpálják a vért az erekben, s ha ez nem történik meg, pangás alakul ki, ami szintén a trombózisnak kedvez. Nyáron még inkább óvakodni kell a hirtelen erőkifejtéstől, ilyen például az emelés, vagy a súlyokkal való kondizás. Hirtelen emeléskor ugyanis megfeszül az izom, ami megemeli a vénás nyomást az erekben. A kismamáknak kifejezetten figyelniük kell magukra és a visszér kialakulására, hiszen mind a meleg, mind a magzat, és a vázizomzatra hirtelen nehezedő, növekvő súly elősegíti a visszér kialakulását. A baba éppen a végtagból visszafolyó medencei visszereket nyomhatja, ezáltal megint csak pangás alakulhat ki. A várandós anyukáknak ezért kifejezetten ajánlott rendszeresen felpolcolni a lábukat.

További jó tanács, hogy a nők kánikula idején végképp kerüljék a magas sarkú cipőket, mert a tűsarok nagyon megterheli a vázizomzatot és a lábakat, s helytelen tartást eredményez. Magas sarkúban teljesen másként feszül a lábszárizomzat, és kiiktatódik az izompumpa, ami a vér visszaáramoltatását szolgálná, úgyhogy részesítsük a lapos sarkot előnyben. Tavasszal, és főképpen nyáron érdemes minél több időt a vízben tölteni, és ússzni. Ez nagyon jó hatást gyakorol a vénás keringésre, és jólesik a hűsítő víz is. Azonban a szaunát és a hosszú, forró fürdőzést nyáron is jobb mellőzni, mert kitágítja a vénákat. Kifejezetten ajánlott azonban a hideg-meleg váltófürdő, amely regenerálja az érrendszert, és felfrissít. A váltakozó hőmérséklet hatására ugyanis kitágulnak az erek, majd összehúzódnak, ami kiváló értorna és a vér keringését is serkenti egyben. Azaz ha csak lehet ússzunk, és pattanjunk kerékpárra, esténként pedig tegyünk kiadós sétákat. Ha sokat kell állni napközben, akkor a testsúlyt fontos váltogatva áthelyezni egyik lábról a másikra. Esténként pedig hasznos a láb felpolcolása.

A visszeresek számára kifejlesztett, fekvő helyzetben végezendő speciális értornát lehetőleg minden nap gyakorolni kell. A visszértorna elősegíti a vénák kiürülését. Mind a mély, mind a felszíni vénás keringésnek jót tesz, ha hanyatt fekve felemeljük a lábukat, és először combból körözünk kifelé-befelé, majd bokából tesszük ugyanezt. Szintén hatékony a hanyatt fekve biciklizés, illetve ha behajlított térdek mellett a lábfejekkel mindkét irányban köröző mozgást végzünk.

A nyár és a gyümölcsszezon tökéletesen alkalmas az egészséges életmód elkezdéséhez. A sok gyümölcs és zöldség, a könnyű ételek és a megfelelő folyadékbevitel elősegíti a fogyást, s amennyiben meg tudunk szabadulni a súlyfeleslegtől, a vénáinkat is tehermentesítjük.