Visszérre elég sokan hajlamosak. Nők, ülő- és állómunkát végzők, komoly súlyfelesleget cipelők, idősek, és azok is, akik e betegségre genetikailag hajlamosak. A panaszok kellemetlenek, nehéz láb, vizesedés, görcsös fájdalom a vádliban stb. Visszérproblémáról orvosi értelemben akkor van szó, amikor kitágulnak a vénák, s akár ujjal is odébb nyomhatóak. Ezzel szemben a hétköznapokban az alsó végtag megvastagodott, bőrön keresztül is jól látható vénáit ismerik visszérként.
Visszér pro és kontra
Egyelőre nem tudni, hogy a gének kit hajlamosítanak visszerességre, mert az ebben szerepet játszó gént még nem azonosították. Annyi viszont biztos, hogy komoly családi hajlam mutatható ki a visszérre, elsősorban női ágon, ám a férfi leszármazottak is gyakran öröklik a betegséget. A visszérre hajlamos személy vénái falának rugalmasságát adó fehérjék ugyanis nem olyan ellenállók, mint az arra nem hajlamosaknál. Amennyiben a családban egy, vagy akár több személy is küzd visszérproblémával, idejekorán foglalkozni kell a megelőzéssel.
Érdemes olyan munkakört keresni, ami nem jár túl sok állással, vagy éppen üléssel. A visszér egyik legnagyobb ellenszere a séta, azaz ha van mód kisebb-nagyobb sétákat tenni, akkor működésbe hozhatók az izompumpák. A veszélyeztetettek ne végezzenek továbbá olyan munkát, ami komoly erőkifejtéssel és emeléssel jár, tehát a nehéz fizikai munka kerülendő. A cipekedés, valamint a body building sportok fokozzák a vénák telítődését, ami visszérhez vezethet. Inkább ússzunk sokat, vagy kocogjunk egy kiadósat!
A túlsúlyosak is a rizikócsoportba tartoznak, hiszen úgy élnek, mintha egész nap teherrel megrakva kellene mozogniuk, ami pedig visszérproblémákhoz vezethet. Elhízás során ráadásul a zsírpárnák összenyomják a hasüreg vénáit, amitől még jobban megnő a lábakra terhelődő nyomás. Fontos tehát a túlsúlyosak számára a mielőbbi életmódváltás, a magas szénhidrát tartalmú ételek mellőzése, inkább a rostban és zöldségekben bővelkedő fogások felelnek meg a számukra. Itt a nyár, a gyümölcs- és zöldségszezon nagyon kedvez a diéta elkezdésének, hiszen az emberek többsége a kánikulában könnyű ételeket kíván. Lényeges a megfelelő folyadékbevitel, hiszen ha túl kevés vizet iszunk, akkor a a vér besűrűsödik, ami szintén megterheli a vénákat.
Az ülő- és állómunka egyaránt rizikós
Kifejezetten hajlamosít az ülő és az állómunka a visszér kialakulására. Hiszen aki állómunkát végez, például felszolgáló vagy eladó, vagy más munka miatt van egész nap talpon, ugyancsak számíthat a visszérbetegségre . A vénás véráramlás egyik fontos feltétele a környező izmok munkája, emiatt a mozgásszegény, ülő vagy egy helyben álló életmód fokozza a visszeresség kockázatát. Számos várandós kismama szembesül az állapotosság ideje alatt a visszerekkel. Mindez egyrészt a magzat által okozott, és a lábakra gyakorolt terhelés miatt alakul ki, ráadásul a babavárás során a magzat akadályozza a vér visszafolyását a szív felé. Alhasi daganat is okozhat visszerességet, ilyenkor viszonylag gyorsan és aszimmetrikusan jelennek meg a tágult erek, néha ez a betegség első jele. Ülő- és állómunkát végzők számára kifejezetten javasolt a speciális visszértorna, amit fekvő helyzetben, naponta kell gyakorolni. A vénás torna nem más, mint a láb izmainak rendszeres, alapos áttornáztatása terhelés nélkül.
Előnyös és hátrányos sportok
A visszérre hajlamosak számára a legjobb döntés a sport. Azonban egyáltalán nem mindegy, hogy miféle testedzésbe kezdenek, s azt hogyan teszik. Számos sport ugyanis kifejezetten előnyös a betegségre hajlamosak számára, míg más sportokat jobb elkerülni. Mindenképpen mellőzendő a testépítés és az olyan testmozgások, amelyeknél hirtelen nagy súlyt kell megemelni. Ugyancsak el kell kerülni a forró fürdőket és a rendszeres szaunázást. Magas hőmérsékleten ugyanis hirtelen kitágulnak az erek, ami felesleges vérbőséget okoz a vénákban. Az úszás viszont kincset ér, mert segít a vénás pangás megszüntetésében, és az izompumpa erősítésében. Ráadásul a hideg víz össze is szűkíti az egyébként kitágult ereket, és a vízben a felhajtóerő miatt csökken a testre ható gravitáció, s ez a közeg segíti a vénás visszaáramlást. Ugyancsak csökken a lábra ható gravitációs terhelés a kerékpározás során. Azonban futáshoz, különösen hosszú távra érdemes fáslit viselni.
A visszeresség megelőzésének alapelveit felsorolni könnyű, csak betartani nehéz: testsúlykontroll és rendszeres mozgás, főleg a betegség családi halmozódása esetén. A veszélyeztetettek rugalmas harisnyát is viselhetnek, ez az eszköz éppen annyira szorítja a lábat, hogy ne fájjon, de a vénákat nem engedi kitágulni. A kompressziós harisnyát a nyári melegben nehéz viselni, pedig ilyenkor kellene leginkább.
Egyes külsőleg alkalmazható készítmények is hatásosak a visszér megelőzésére és visszaszorítására. Ilyenek a már jól ismert visszérkrémek, amelyek a kezdődő visszértágulatok és a felületi visszérgyulladások esetén alkalmazhatók hatékonyan. Ezek a krémek ugyanis magát a gyulladást segítenek megszüntetni, és enyhíthetik a panaszokat. Újabban szájon át bevhető kapszulát is kifejlesztettek a visszér megelőzésére, és a probléma enyhítésére. A kapszula a vénás keringési betegségekkel kapcsolatos tünetek megelőzésérére, a vizenyősség megszüntetésére, a fáradt és nehéz láb szindróma enyhítésére is alkalmas.
