Ukrán atomerőművek orosz kézen: veszélyben vagyunk?

Az 1984 és 1995 között épült zaporizzsjai atomerőmű Európa legnagyobb, a világon pedig a kilencedik legnagyobb atomerőműve. Hat reaktorral rendelkezik, amelyek egyenként 950 MW teljesítményűek, és összesen 5700 MW teljesítményűek, ami nagyjából négymillió háztartás számára elegendő energia. Normál körülmények között Ukrajna villamosenergia-termelésének egyötödét, és az ország nukleáris erőművei által termelt energia közel felét állítja elő. A legfrissebb hírek szerint az orosz erők reggelre elfoglalták a világ egyik legnagyobb ukrán atomerőművét, Zaporizzsját. Ezen kívül még három atomerőmű működik Ukrajnában, egyelőre ukrán ellenőrzés alatt (lásd keretes írásunkat). Az Ukrán Nukleáris Szabályozás Állami Felügyeletének Facebook-oldala péntek reggel fél nyolckor azt közölte, hogy az orosz hadsereg átvette az irányítást a létesítmény felett. Ezt később a brit hírszerzés is megerősítette. Az ukrán felügyelőség szerint továbbra is az ukrán alkalmazottak dolgoznak a telephelyen, az operatív személyzet pedig ellenőrzi az erőműblokkok biztonságos állapotát. A kettes és hármas blokkot hajnalban lekapcsolták a hálózatról, és a nukleáris létesítményeket lehűtik. Azt is írták, hogy a sugárzási állapotban nincs változás, vagyis egyelőre nem fenyeget sugárveszély. Ezt később megerősítette a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség és a Fehér Ház is.

Az ukrán hatóság ugyanakkor arra figyelmeztetett, hogy a hűtő nukleáris fűtőanyag elvesztése esetén "jelentős radioaktív kibocsátás" juthat a légkörbe, és egy ilyen esemény "túlszárnyalhat minden korábbi atomerőmű-balesetet, beleértve a csernobilit és a fukusimait is" - írja a hatóság, hozzátéve, hogy a feldolgozott nukleáris fűtőanyagot tartalmazó tartály sérülése szintén radioaktív kibocsátáshoz vezethet. Az atomerőmű támadása után Zelenszkij ukrán elnök egész Európához fordult, hogy állítsák meg az oroszokat. Ukrajna külügyminisztere, Dmitro Kuleba pedig azt írta péntek hajnalban a Twitteren, hogy ha ez az erőmű felrobban, az tízszer nagyobb lesz, mint a csernobili volt.

Az oroszok szerint az ukránok támadtak

Az ukrán hatóságok azt is írták, hogy a péntek hajnalban az oroszok ágyúzása miatt kigyulladt két épületet reggelre eloltottak. A tűz egy, az erőművön kívüli oktatási épületben és egy laboratóriumban keletkezett. Erre reagálva az orosz védelmi minisztérium kiadott egy nyilatkozatot, amelyben a jól ismert módszerrel ukrán szabotőrökre próbálta kenni az ukrajnai zaporizzsjai atomerőmű telephelyén történt támadást. "Csütörtök éjjel az erőművel szomszédos területen a kijevi nacionalista rezsim megpróbált egy szörnyű provokációt végrehajtani" - mondta Igor Konaszenkov szóvivő a Reuters tudósításában. Szerinte a terület már február 28. óta orosz ellenőrzés alatt áll, illetve azt mondta, hogy az atomerőmű "normálisan működik".

Nem jó ötlet rakétázni

Szakértők szerint a rendelkezésre álló információk és mérések alapján nem sérült a reaktor, így nem kell sugárveszéllyel számolni. Az amerikai energiaügyi miniszter, Jennifer Granholm azt mondta a Guardiannak , hogy a reaktorokat "robusztus szigetelőszerkezetek védik, és a reaktorok biztonságos leállítása folyamatban van". A robbanás, a nukleáris olvadás vagy a radioaktív kibocsátás esélye alacsony, erősítette meg Tony Irwin, az Ausztrál Nemzeti Egyetem tiszteletbeli docense. Irwin, aki három évtizeden át atomerőműveket üzemeltetett az Egyesült Királyságban, korábban pedig Ausztrália egyetlen atomreaktorának vezetője volt.

Ukrajnában a lezárt csernobilin kívül jelenleg négy működő atomerőmű van: a dél-ukrajnai atomerőmű Juzsnoukrajinszk város közelében, hmelnickiji atomerőmű és a a Sztir folyó partján működő rivnei atomerőmű észak-nyugaton, illetve a most elfoglalt, dél-keleti országrészben, a Dnyeper folyó víztározójának partján található zaporizzsjai atomerőmű. Csernobil nem üzemel, de azt is elfoglalták az oroszok.

A szakértő azt mondta, hogy a Zaporizzsjában nyomottvizes reaktor (PWR) működik, ami sokkal biztonságosabb, mint például a csernobili. Ez a legnépszerűbb reaktortípus, a világon több mint 300 üzemel belőle. Ilyen típusú reaktorok találhatók Magyarországon a paksi atomerőműben is. A PWR-rek kétkörös kialakításúak, vagyis a víz, ami a reaktort hűvösen tartja, külön áramkörrel kapcsolható a második körtől, amely a turbinával termelt hőt átadja a kisnyomású rendszernek. Noha nyilvánvalóan nem jó ötlet rakétákat lőni a reaktorokra, vastag betonfalak védik azokat, illetve tartalék vészhelyzeti hűtőrendszerrel is rendelkeznek, így nem tudnak túlmelegedni.

Mint arról egy hete beszámoltunk , az orosz hadsereg elfoglalta az egykori csernobili atomerőművet. Noha korábban érkeztek hírek arról, hogy hirtelen megugrott a sugárzás mértéke közvetlenül az orosz támadás után, az ukrán nukleáris ügynökség szerint nem kell aggódni, mert a területen zajló katonai aktivitás miatt magasabb a sugárzási szint. Az Európai Bizottság radioaktivitást figyelő térképe szerint azóta sincs komoly kiugrás a térségben.