Egy fiatal édesanya, a soproni M. Annamária iszonyatos tortúrán ment át egy (meg nem nevezett) Vas megyei kórházban. „Huszonhét hetes veszélyeztetett terhesként kerültem a kórházba, 2012 augusztusában. A nem steril orvosi eszközök miatt hüvelygyulladásom lett, és mivel a magzatburok megrepedt, a kislányom is megfertőződött – mondta a Borsnak .
Az orvosok sürgősségi császármetszést végeztek, de túl pici, egykilós volt a baba, így nem tudta legyőzni a fertőzést. Mindössze nyolc órát élt. Az édesanya annyira rossz állapotban volt, hogy nem is láthatta. Ezután még két műtétet végeztek rajta, hogy megmentsék a méhét, tíz hónap telt el, mire gyógyulttá nyilvánították.
Pert nem indított, mert úgy véli, hogy nincs esély az orvos és a kórház ellen nyerni, és a kártérítés amúgy sem hozza vissza az elvesztett gyermeket.
Az "1001 orvos hálapénz nélkül" nevű Facebook-csoport épp a napokban tett közzé egy nyílt levelet a kórházi fertőzésekkel kapcsolatban. Kiégett, megalázott dolgozók nézik tehetetlenül a kórházakban, ahogy a vakszerencse a betegek közül válogat – írták a nyílt levélben hozzátéve: ma Magyarországon egy év alatt többen vesztik életüket kórházi fertőzésekben, mint közlekedési balesetben, és hétköznapi problémákkal kórházba kerülő betegek is meghalhatnak olyan kórokozóktól, amelyeket már az intézménybe kerülésük után szedtek össze.
Kínos gondok végbéltájékon: mennyit tudunk róluk?
Hotel Caramell Premium Resort****superior nyereményjáték
A nyílt levélre reagáló ÁNTSZ szerint Magyarországon működik a legátfogóbb nyilvántartási rendszer, a biztonságos betegellátás feltételei adottak, a felhívás írói pedig csak az egészségügybe vetett bizalmat akarják aláásni.
Ehhez képest a Magyar Kórházszövetség épp most zajló XXVIII. Kongresszusán a Medical Online tudósítása szerint elhangzott, hogy évente 99 ezer egészségügyi ellátással összefüggő fertőzés történik Magyarországon, pedig megfelelő infekciókontrollal az esetek 50–70 százaléka megelőzhető lenne. A kongresszuson az is kiderült, a medikusok 90 százaléka érzi úgy, hogy nem kapott megfelelő oktatást az egyetemen az antibiotikum-terápiákról.
A kéz, ami nem tiszta, kórokozót visz a betegbe – figyelmeztetett dr. Orosz Gábor, az SE Kútvölgyi Klinikai Tömbje Intenzív Terápiás Osztályának szakorvosa. Egy korábbi felmérésükre hivatkozva azt is elmondta, „kézhigiéné-naivak” az ötödéves medikusok, akik aneszteziológia és intenzív terápiás oktatásra érkeznek a klinikára. A direkt megfigyeléses módszerrel végzett felmérés egyik tanulsága az volt, hogy nagyobb figyelmet kell fordítani az orvosok kézhigiénés oktatására.
Nem veszünk kellő számú haemokultúrát, európai viszonylatban nálunk a legkevesebb az elkülönítésre alkalmas egyágyas kórterem, és az 1000 ápolási napra jutó alkoholos kézfertőtlenítőszer-fogyasztás, amelyből minimum háromszor annyit kellene használnunk, mint amennyi fogy – szögezte le Szilágyi Emese, az Országos Tisztifőorvosi Hivatal Járványügyi és Kórházhigiénés Főosztályának vezető helyettese.
Egy másik előadásból viszont az derült ki, hogy a kórházak anyagi megfontolásból az olcsó termékeket kénytelenek megvásárolni, amit a dolgozók nem szívesen használnak, mert kiszárítja a bőrt. Pedig a megelőzés a kézmosással kezdődik.
A kórházi eredetű fertőzésekkel kapcsolatos perek száma a szülészeti műhibák után a második legmagasabb, ha a betegbiztonsági kérdéseket sikerül a szakmai felelősség körébe sorolni a bíróságokon, költséges jogi eljárások várnak az ellátókra – figyelmeztetett a kongresszuson dr. Simon Tamás ügyvéd. Ha az ellátó felelőssége megállapítható abban, hogy egészségkárosodást vagy halált okozott a kórházi fertőzés, mert a szolgáltató nem a megfelelő gondossággal járt el, az intézménnyel szerződésben álló biztosító ugyan kifizeti, de vissza is követelheti a kártérítési díjat, amit a bíróság kiszab.
Legjobban: