Barcelonától Tel-Avivig az év ezen időszakában megszokotthoz képest 3-5 Celsius-fokkal magasabb hőmérsékleteket mérnek. A tudósok szerint a Földközi-tenger vizének hőmérséklete is rendszeresen meghaladta a 30 Celsius-fokot egyes napokon. A tengeri hőhullámokat az óceáni áramlatok okozzák, amelyek révén meleg vízfelületek keletkeznek. Az időjárási rendszerek és a légköri hő szintén növelhetik a víz hőmérsékletét. Azonban a tengeri hőhullámok – akárcsak a szárazföldi hőhullámok – hosszabbak, gyakoribbak és intenzívebbek lettek az ember által okozott éghajlatváltozás miatt.
Veszélyben a tengeri élővilág
Nagyon aggasztó a helyzet, és azonnali beavatkozásra van szükség a klímaváltozás hatásainak csökkentésére – hívta fel a figyelmet Joaquim Garrabou, a barcelonai Tengeri Tudományok Intézetének kutatója, aki tagja annak a kutatócsoportnak, amely a közelmúltban publikálta a 2015 és 2019 között a Földközi-tengeren tapasztalt hőhullámokról szóló jelentést. Mint hangsúlyozták, ezek a jelenségek a tengeri fajok tömeges pusztulását okozták.
A tanulmány szerint a pusztulásban mintegy 50 faj, köztük korallok, szivacsok és hínárok érintettek a több ezer kilométernyi földközi-tengeri partvidék közelében. A Földközi-tenger keleti medencéjében különösen súlyos a helyzet. „Az Izrael, Ciprus, Libanon és Szíria partvidéke melletti vizek a Földközi-tenger legforróbb forró pontjai” – mondta Gil Rilov, az izraeli Oceanográfiai és Édesvízi Kutatóintézet tengerbiológusa, a tanulmány egyik társszerzője. „A víz felszínének nyári átlagos hőmérséklete mostanában tartósan 31 Celsius-fok fölött van” – tette hozzá. A kutatók szerint a biológiai sokféleség csökkenése várható a következő években a Földközi-tenger nyugati részén, a Görögország, Olaszország és Spanyolország környéki vizekben is.
Tönkretettük óceánjainkat
Garrabou emlékeztetett arra, hogy a tengerek a Föld felesleges hőjének 90 százalékát, valamint a fosszilis tüzelőanyagok miatt a légkörbe kerülő szén-dioxid 30 százalékát elnyelik. Ez védi a bolygót a még durvább éghajlati hatásoktól. Ezt a védelmet az óceánok és a tengerek azonban csak egészségesen tudják biztosítani, és mostanra „az óceánokat egészségtelen és diszfunkcionális állapotba sodortuk” – hangsúlyozta.
A kutatók szerint a politikai döntéshozóknak garantálniuk kell, hogy a tengeri területek 30 százalékát megvédik az emberi tevékenységektől, például a halászattól. Ez esélyt adna a fajok regenerálódására és gyarapodására. Jelenleg a Földközi-tenger területének csupán mintegy 8 százaléka áll védelem alatt.
Elfogyhat a halállomány
Az aszállyal, terméskieséssel és erdőtüzekkel járó szárazföldi hőhullámok a Földközi-tenger medencéjének számos országában mindennapossá váltak. A tudósok szerint azonban a tengeri hőhullámok is súlyos következményekkel járhatnak a Földközi-tengerrel határos országok és az ott élő több mint 500 millió ember számára. A halállomány elfogy, a turizmusra pedig negatív hatással lesz, hogy a pusztító viharok a szárazföldön is gyakoribbá válhatnak.
Bár a Földközi-tenger a Föld vízfelszínének kevesebb mint egy százalékát teszi ki, a térség a tengeri biodiverzitás egyik fő élőhelye, ahol az ismert tengeri fajok 4-18 százaléka található. A leginkább érintett fajok némelyike kulcsfontosságú a tengeri élőhelyek sokféleségének fenntartásában. A felmelegedés hatására veszélybe kerülnek az olyan fajok, mint a neptunfű (Posidonia oceanica) – amely hatalmas mennyiségű szén-dioxidot képes elnyelni és élőhelyül is szolgál –, vagy a korallzátonyok – amelyek szintén otthont adnak az élővilágnak.
A kutatók a fajok pusztulását a felszíntől 45 méteres mélységig vizsgálták, ahol a feljegyzett tengeri hőhullámok kiugróak voltak. A hőhullámok a Földközi-tenger felszínének több mint 90 százalékát érintették. A Földközi-tenger felszínének hőmérséklete 1982 és 2018 között évtizedenként 0,4 Celsius-fokkal emelkedett, az elmúlt évtizedben pedig évente mintegy 0,05 Celsius-fokkal nőtt. A szakértők hangsúlyozták, hogy akár töredék fokok is katasztrofális hatással lehetnek az tengerek és óceánok egészségére.
A tanulmány szerint az 1980-as évek óta az érintett területek is növekedtek, és mostanra a Földközi-tenger nagy részét lefedik. „Nem az a kérdés, hogy a természet túléli-e, mert a biodiverzitás megtalálja a módját, hogy talpra álljon a bolygón. A kérdés az, hogy ha ebben az irányban haladunk tovább, lesz-e hely a világon, ahol a társadalmunk, az emberiség élhet” – fogalmazott Garrabou.
