Súlyos károkat okoznak a hőhullámok

A tengeri élővilágra nézve súlyos következményekkel járhat a Földközi-tenger térségében tapasztalható hőhullámok sorozata – figyelmeztettek klímakutatók, akik az óceánok legalább 30 százalékának védelmét sürgették.

Barcelonától Tel-Avivig az év ezen időszakában megszokotthoz képest 3-5 Celsius-fokkal magasabb hőmérsékleteket mérnek. A tudósok szerint a Földközi-tenger vizének hőmérséklete is rendszeresen meghaladta a 30 Celsius-fokot egyes napokon. A tengeri hőhullámokat az óceáni áramlatok okozzák, amelyek révén meleg vízfelületek keletkeznek. Az időjárási rendszerek és a légköri hő szintén növelhetik a víz hőmérsékletét. Azonban a tengeri hőhullámok – akárcsak a szárazföldi hőhullámok – hosszabbak, gyakoribbak és intenzívebbek lettek az ember által okozott éghajlatváltozás miatt.

óceán, tenger, hőhullám, felmelegedés, klímaváltozás
A klímakutatók az óceánok legalább 30 százalékának védelmét sürgetik. A kép illusztráció, forrása: Getty Images

Veszélyben a tengeri élővilág

Nagyon aggasztó a helyzet, és azonnali beavatkozásra van szükség a klímaváltozás hatásainak csökkentésére – hívta fel a figyelmet Joaquim Garrabou, a barcelonai Tengeri Tudományok Intézetének kutatója, aki tagja annak a kutatócsoportnak, amely a közelmúltban publikálta a 2015 és 2019 között a Földközi-tengeren tapasztalt hőhullámokról szóló jelentést. Mint hangsúlyozták, ezek a jelenségek a tengeri fajok tömeges pusztulását okozták.

A tanulmány szerint a pusztulásban mintegy 50 faj, köztük korallok, szivacsok és hínárok érintettek a több ezer kilométernyi földközi-tengeri partvidék közelében. A Földközi-tenger keleti medencéjében különösen súlyos a helyzet. „Az Izrael, Ciprus, Libanon és Szíria partvidéke melletti vizek a Földközi-tenger legforróbb forró pontjai” – mondta Gil Rilov, az izraeli Oceanográfiai és Édesvízi Kutatóintézet tengerbiológusa, a tanulmány egyik társszerzője. „A víz felszínének nyári átlagos hőmérséklete mostanában tartósan 31 Celsius-fok fölött van” – tette hozzá. A kutatók szerint a biológiai sokféleség csökkenése várható a következő években a Földközi-tenger nyugati részén, a Görögország, Olaszország és Spanyolország környéki vizekben is.

Tönkretettük óceánjainkat

Garrabou emlékeztetett arra, hogy a tengerek a Föld felesleges hőjének 90 százalékát, valamint a fosszilis tüzelőanyagok miatt a légkörbe kerülő szén-dioxid 30 százalékát elnyelik. Ez védi a bolygót a még durvább éghajlati hatásoktól. Ezt a védelmet az óceánok és a tengerek azonban csak egészségesen tudják biztosítani, és mostanra „az óceánokat egészségtelen és diszfunkcionális állapotba sodortuk” – hangsúlyozta.

A kutatók szerint a politikai döntéshozóknak garantálniuk kell, hogy a tengeri területek 30 százalékát megvédik az emberi tevékenységektől, például a halászattól. Ez esélyt adna a fajok regenerálódására és gyarapodására. Jelenleg a Földközi-tenger területének csupán mintegy 8 százaléka áll védelem alatt.

Ijesztő következményei voltak a júliusi hőségnek.

Elfogyhat a halállomány

Az aszállyal, terméskieséssel és erdőtüzekkel járó szárazföldi hőhullámok a Földközi-tenger medencéjének számos országában mindennapossá váltak. A tudósok szerint azonban a tengeri hőhullámok is súlyos következményekkel járhatnak a Földközi-tengerrel határos országok és az ott élő több mint 500 millió ember számára. A halállomány elfogy, a turizmusra pedig negatív hatással lesz, hogy a pusztító viharok a szárazföldön is gyakoribbá válhatnak.

Bár a Földközi-tenger a Föld vízfelszínének kevesebb mint egy százalékát teszi ki, a térség a tengeri biodiverzitás egyik fő élőhelye, ahol az ismert tengeri fajok 4-18 százaléka található. A leginkább érintett fajok némelyike kulcsfontosságú a tengeri élőhelyek sokféleségének fenntartásában. A felmelegedés hatására veszélybe kerülnek az olyan fajok, mint a neptunfű (Posidonia oceanica) – amely hatalmas mennyiségű szén-dioxidot képes elnyelni és élőhelyül is szolgál –, vagy a korallzátonyok – amelyek szintén otthont adnak az élővilágnak.

A kutatók a fajok pusztulását a felszíntől 45 méteres mélységig vizsgálták, ahol a feljegyzett tengeri hőhullámok kiugróak voltak. A hőhullámok a Földközi-tenger felszínének több mint 90 százalékát érintették. A Földközi-tenger felszínének hőmérséklete 1982 és 2018 között évtizedenként 0,4 Celsius-fokkal emelkedett, az elmúlt évtizedben pedig évente mintegy 0,05 Celsius-fokkal nőtt. A szakértők hangsúlyozták, hogy akár töredék fokok is katasztrofális hatással lehetnek az tengerek és óceánok egészségére.

A tanulmány szerint az 1980-as évek óta az érintett területek is növekedtek, és mostanra a Földközi-tenger nagy részét lefedik. „Nem az a kérdés, hogy a természet túléli-e, mert a biodiverzitás megtalálja a módját, hogy talpra álljon a bolygón. A kérdés az, hogy ha ebben az irányban haladunk tovább, lesz-e hely a világon, ahol a társadalmunk, az emberiség élhet” – fogalmazott Garrabou.

ITT MEGOSZTHATOD:

Ajánlott videó

Heti top cikkek

vastagbélrák
Vastagbélrák 50 felett: ezekre a korai tünetekre érdemes különösen figyelni
Túl párás a levegő otthon? Ezt a filléres trükköt vesd be, mielőtt megjelenne a penész
Hány másodpercig kell tartani a planket? Ennyi számít jónak életkor szerint
Mikortól számít magasnak a vérnyomás? Sokan rosszul tudják
TSH
Ezt jelenti a TSH-szint a laborleleten: íme, mi okozhat alacsony vagy magas értéket
Orvosmeteorológia
Fronthatás: Nincs front
Maximum: +13 °C
Minimum: +5 °C

Változóan felhős idő várható hosszabb-rövidebb napos időszakokkal. Főként délen és keleten alakulhat ki elszórtan zápor, délnyugaton zivatar. Az ország északkeleti felén napközben továbbra is erős lökések kísérhetik a nyugati, délnyugati szelet.A legmagasabb nappali hőmérséklet 11 és 16 fok között valószínű. Késő estére 3 és 8 fok közé hűl le levegő. Pénteken nem várható fronthatás.

Partnerünk a

Töltsd ki kvízünket!

Influenzaoltás: 7 kérdésből kiderül, bedőlsz-e a leggyakoribb tévhiteknek A szezonális influenzaoltást számos félreértés és tévhit lengi körül, ami akár a járvány elleni hatékony védekezést is alááshatja. Teszteld tudásod kvízünk segítségével, hogy kiderüljön, mennyire vagy jól tájékozott a témában!
Mikortól számít magasnak a vérnyomás? Sokan rosszul tudják Sokan élnek magasvérnyomás-betegséggel (hipertónia) úgy, hogy nem is tudnak róla, pedig a kezeletlen állapot jelentősen növeli a szívroham, a stroke és a vesebetegség kockázatát. Töltsd ki kvízünket, és teszteld, mennyit tudsz a magasvérnyomás-betegség tüneteiről és veszélyeiről!