"Az éhség vírusa szaporodik" címmel publikált jelentés megdöbbentő adatokat fedett fel: percenként 11 ember hal éhen világszerte. Az élelmiszerellátás bizonytalansága a koronavírus-járvány, a nem szűnő fegyveres konfliktusok és az egyre súlyosabbá váló globális felmelegedés számlájára írható. "Ahelyett, hogy a járvánnyal harcolnának, a háborúzó felek egymással hadakoznak, és ezzel megadják a kegyelemdöfést azoknak, akiket az időjárási katasztrófák és a gazdasági válságok már korábban legyengítettek" - fogalmazott Abby Maxman.
155 millióan nem tudják, mit esznek holnap
A szervezet szerint jelenleg 155 millióan küzdenek az élelmiszer-bizonytalanság különböző fokozataival világszerte. Ez 20 millióval több, mint a tavalyi adat. Az éhezők kétharmada válságövezetben él. Az Oxfam részéről kiemelték, hogy a pandémia ellenére a katonai kiadások világszerte 51 milliárd dollárral nőttek, ami legalább hatszor több, mint amennyire az ENSZ-nek szüksége lenne a globális éhezés megállításához.
A jelentés "az éhezés csomópontjaiként" említ több, harcok sújtotta országot, köztük Afganisztánt, Etiópiát, Dél-Szudánt, Szíriát és Jement is. Nagy gondot okoz, hogy a fegyveres csoportok továbbra is sok helyen elzárják a civil lakosságot a humanitárius segélyektől, beleértve az ivóvizet is, a kiéheztetést pedig olykor háborús taktikaként alkalmazzák. "Az emberek nem lesznek biztonságban, ameddig piacaikat bombázzák, jószágaikat megölik, termőföldjeiket elpusztítják" - tette hozzá.
A felmelegedés tovább ront a helyzeten
A jelentés felhívja a figyelmet arra is, hogy a globális felmelegedés és a gazdasági nehézségek tíz éve nem látott mértékben, 40 százalékkal növelték az élelmiszerárakat, ami több tízmillió embert taszított éhezésbe. Az Oxfam felszólította a harcoló csoportokat, hogy tegyék lehetővé a humanitárius segélyek bejuttatását az általuk ellenőrzött területekre. A tehetősebb országoktól pedig azt kérték, járuljanak hozzá az éhezés felszámolását célzó ENSZ-programokhoz.
Legjobban: