Így vadásznak rád is az adathalászok

Az elmúlt egy évben legalább 100-150 ezer internetező adott információkat e-mailben személyes adatairól, és bár sokan biztosak abban, hogy legális szolgáltatói kapcsolatfelvétel történt, mintegy 20-50 ezer között lehet azok száma, akik illegális adathalászat áldozataivá váltak, tehát akár minden harmadik-ötödik internetező érintett lehetett – derült ki a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH), valamint a Direkt és Interaktív Marketing Szövetség (DIMSZ) közös kutatásából.

Az NMHH kommunikációs igazgatóságának közleménye szerint az okoseszközök korában szinte az összes tevékenységünkről gyűjthetők adatok, és a szolgáltatók is mindent megtesznek az adatainkhoz való hozzájutás érdekében, hiszen az adat a modern világ egyik legfontosabb fizetőeszközévé vált. Mindannyiunk számára elkerülhetetlenné válik, hogy foglalkozzunk az adataink védelmével – hangsúlyozták a kutatásban, amelyet a hazai internetezők körében végeztek.

adathalászat, kiberbűnözés
Óvatosan kell bánni az adatainkkal! Fotó: Getty Images

Te végig olvastál már egy adatvédelmi tájékoztatót?

Bár jellemzően a tudatosabb felhasználók szólnak hozzá az adatbiztonság témájához, a beszélgetések csekély tudatosságot, tájékozottságot jeleznek. A panaszkodás mellett az információmegosztás jellemző: a felhasználók tapasztalatokat, tippeket, bevált módszereket osztanak meg egymás között. Az adatbiztonság, adatvédelem témakörében kevés a konkrétan megfogalmazott probléma vagy kérdés, nagy a témával kapcsolatos bizonytalanság.

A kutatás szerint a bizalmatlanság és a felháborodás sok esetben valójában az adatvédelmi tájékoztatók átláthatatlanságából fakad, ez a tudatosabb vagy a tájékozottabb felhasználók számára is probléma. A válaszadók gyakorinak nevezték a hivatalos szabályozásokkal szembeni bizalmatlanságot is, sokan úgy vélekednek, ezek inkább védik a vállalatokat, szolgáltatókat, mintsem a magánszemélyeket. 

Az NMHH tavaly ősszel indította el a hatóság szakértői és külsős szakemberek által szerkesztett Digipedia nevű weboldalát, amely a digitális mindennapokhoz kínál hasznos, gyakorlati ismereteket a felhasználóknak négy témakör mentén: adatvédelem, netes veszélyek, gyermekvédelem, online pénzügyek és innováció.

Minden negyedik netezőtől kértek már személyes adatokat

A kommentelők adatmegadási hajlandóságát nagyban befolyásolja az adatbekérés környezete és célja, a folyamat átláthatósága, valamint az adott cég vagy tartalomszolgáltató iránti személyes attitűd. Habár a felnőtt internetezők általában valós veszélynek érzik, hogy az internetes szolgáltatók visszaélnek személyes adataikkal, mégsem feltétlenül gondolják azt, hogy egy új internetes oldal felkeresésekor mindig el kell olvasni az adatvédelmi tájékoztatókat.  

A bizalmatlanságot sok esetben tehetetlenség és beletörődés kíséri. Gyakori a "ha meg akarják szerezni az adatainkat, úgyis megszerzik valamilyen módon" hozzáállás. Főleg az idősebb korosztály esetében kelt feszültséget a technológiai kiszolgáltatottság érzése.

Elsősorban a férfiakra és a 40 évnél idősebbekre jellemző, hogy úgy látják, felesleges elolvasni az adatvédelmi tájékoztatókat, mert azok nehezen érthetők és nincs valódi hasznuk. A magyarországi online népesség többsége csak ritkán ellenőrzi az általa használt számítógépek adatvédelmi beállításait, és több mint 50 százalékukra jellemző, hogy ugyanazokat a jelszavakat használják évek óta. Az elmúlt egy évben az internetezők nagyjából negyedével történt olyan, hogy valamely vele kapcsolatban álló szolgáltató nevében, e-mailben kérték el személyes, a szolgáltatások használatához kapcsolódó szenzitív adatait. A megkérdezettek tapasztalatai alapján ilyenkor az esetek többségében illegális, adathalász-kísérletekről volt szó. Az eredmények azt mutatják, hogy az elmúlt egy évben legalább 100-150 ezer internetező adott információkat e-mailben személyes adatairól. Ugyan biztosak voltak benne, hogy legális szolgáltatói kapcsolatfelvétel történt, de még így is legalább 20-50 ezer között lehet azok száma, akik biztosan illegális adathalászat áldozataivá váltak.

ITT MEGOSZTHATOD:

Ajánlott videó

Heti top cikkek

vastagbélrák
Vastagbélrák 50 felett: ezekre a korai tünetekre érdemes különösen figyelni
Túl párás a levegő otthon? Ezt a filléres trükköt vesd be, mielőtt megjelenne a penész
Hány másodpercig kell tartani a planket? Ennyi számít jónak életkor szerint
Mikortól számít magasnak a vérnyomás? Sokan rosszul tudják
TSH
Ezt jelenti a TSH-szint a laborleleten: íme, mi okozhat alacsony vagy magas értéket
Orvosmeteorológia
Fronthatás: Nincs front
Maximum: +12 °C
Minimum: +5 °C

Változóan felhős idő várható hosszabb-rövidebb napos időszakokkal. Kisebb eső, zápor néhol előfordulhat, délnyugaton akár zivatar is kialakulhat. Az ország északkeleti felén napközben továbbra is erős lökések kísérhetik a nyugatias irányú szelet, míg délnyugaton, délen gyenge vagy mérsékelt lesz a légmozgás.A legmagasabb nappali hőmérséklet 9 és 16 fok között valószínű. Pénteken nem várható fronthatás.

Partnerünk a

Töltsd ki kvízünket!

Influenzaoltás: 7 kérdésből kiderül, bedőlsz-e a leggyakoribb tévhiteknek A szezonális influenzaoltást számos félreértés és tévhit lengi körül, ami akár a járvány elleni hatékony védekezést is alááshatja. Teszteld tudásod kvízünk segítségével, hogy kiderüljön, mennyire vagy jól tájékozott a témában!
Mikortól számít magasnak a vérnyomás? Sokan rosszul tudják Sokan élnek magasvérnyomás-betegséggel (hipertónia) úgy, hogy nem is tudnak róla, pedig a kezeletlen állapot jelentősen növeli a szívroham, a stroke és a vesebetegség kockázatát. Töltsd ki kvízünket, és teszteld, mennyit tudsz a magasvérnyomás-betegség tüneteiről és veszélyeiről!