Nagy gond van a vízzel

Takarékos életszemléletre biztatnak a víz világnapján

Az emberiség létszáma egyre növekszik, így globálisan emelkedik a vízigény is, de egyelőre nincs meg az arany középút - tette hozzá. A geológus elmondta, hogy a vízhiány számos következménnyel jár. Példaként Szíriát említette, ahol egy ötezer éves öntözési kultúra biztosította a termőföldek vízhez juttatását. Néhány évtizede Törökország egy hatalmas víztárolót épített az Eufráteszre, így a megszokotthoz képest 40 százalékkal csökken a Szíriába érkező vízmennyiség. A termőföldek használhatatlanokká váltak, és elindult egy belső migráció az országban - magyarázta a geológus.

Halált okoz a szennyezett víz Az Egészségügyi Világszervezet, a WHO becslése szerint a fejlődő országokban valamennyi betegség 80 százaléka és évente csaknem négymillió idő előtti halál a szennyezett vízre vagy a víz hiányára vezethető vissza.

A gyerekeket veszélyezteti legjobban a vízhiány

Huszonöt éve hívják fel a figyelmet a környezetvédők március 22-én, a víz világnapján az édesvízkészletek rohamos csökkenésére, a mindenki számára elérhető tiszta és egészséges ivóvíz fontosságára, amelynek hiánya a gyerekek számára kiemelten nagy veszélyt jelent.

Ma több mint 2,1 milliárd ember nem fér hozzá azonnal fogyasztható vízhez, közülük is a gyerekek vannak a legkiszolgáltatottabb helyzetben. Egyes előrejelzések szerint 2040-re csaknem 600 millió gyerek élhet olyan környezetben, ahol csak rendkívüli nehézségek árán tud majd vízhez jutni - írja közleményében az ENSZ Gyermekalapjának (UNICEF) magyarországi szervezete.

Egy magyar lakos 130 liter vizet használ Naponta nagyjából 4-5 liter víz az a mennyiség, ami egy kisgyermek túléléséhez feltétlenül szükséges az evéshez, iváshoz és az alapvető higiéniai feltételek biztosításához. Míg egy átlagos magyarországi lakos 130 liter vizet használ el naponta, és egy csöpögő csap miatt már egy nap alatt is elfolyhat akár 40-120 liter víz is, addig Afrika vagy Dél-Amerika egyes részein akár több órát is gyalogolni kell a legközelebbi vízgyűjtő helyig.

Egy tavalyi UNICEF-jelentés alapján 36 országnak kell jelenleg szembenéznie vízkrízissel: ezekben az országokban a víz iránti kereslet meghaladja a rendelkezésre álló megújuló erőforrásokat. A klímaváltozás hatással van a vízminőségre és a vízellátásra csakúgy, mint a lakosság növekedése, az iparosodás következtében megnövekedett vízfogyasztás és az urbanizáció.

A gyerekek különösen kiszolgáltatott helyzetben vannak, és alapvető emberi jogaik mellett számos más, kifejezetten a gyerekkorhoz kapcsolódó joguk is sérül, ha nem jutnak hozzá tiszta és egészséges ivóvízhez, pedig 2010-ben mint az emberi élet elengedhetetlen feltétele az alapvető emberi jogok közé került a biztonságos, tiszta ivóvízhez és a megfelelő tisztálkodási és higiéniai lehetőségekhez való hozzáférés.

Az UNICEF saját eszközeivel minden évben igyekszik segíteni ezen a problémán is, 2017-ben például csaknem 30 millió, humanitárius veszélyhelyzetben élő embernek biztosított tiszta vizet a főzéshez, iváshoz és tisztálkodáshoz.

Közeleg a klímakatasztrófa 2018. március 21-én számoltunk be róla, hogy a Brazíliavárosban rendezett Víz Világfórum második napján Áder János köztársasági elnök felvetette, hogy a klímakatasztrófa már nem a jövő , hanem a jelen. A köztársasági elnök a Víz és finanszírozás című tematikus ülésen beszélt erről. Hozzászólásában hangsúlyozta, hogy a fenyegető vízproblémák - a vízszennyezés, az elsivatagosodás, a tisztítatlan szennyvíz - miatt évente a világ szintjén 600 milliárd dollárt kellene költeni új technológiák bevezetésére.