Az amazóniai esőerdő háromnegyed részében a 2000-es évek eleje óta csökkent a pusztulás (például az aszályok vagy a bozóttüzek) utáni újraéledés képessége - állapította meg a potsdami Éghajlatkutató Intézet, a Müncheni Műszaki Egyetem és az angol Exeteri Egyetem tudósai által készített tanulmány. A jelenség leginkább a fakivágás és az égetés számlájára írható, az emberi tevékenység okozta klímaváltozás szerepe ugyanis eddig nem volt meghatározható. A jövőben azonban valószínűleg már ez is számítani fog.
A sebezhetőségnek komoly ára van
"Az amazóniai őserdő a fajok sokféleségének egyedülálló otthona, amely erősen hat a dél-amerikai esőzésekre óriási mértékű kipárolgása révén. Rengeteg szenet is tárol, amely üvegházhatású gázként kerülhet a levegőbe, és ha akár csak részlegesen is kipusztul, az fokozza a globális felmelegedést" - mondta Niklas Boers, a potsdami kutatóintézet tudósa.
Amazóniát egyébként a Föld rendszerében fordulópontként tartják számon. Sebezhetőségét már számos tanulmány kimutatta. A jövőjét kutató számítógépes szimulációk azonban eltérő eredményeket hoztak, ezért most az elmúlt évtizedek ellenállóképesség-változási jeleinek konkrét megfigyelési adatait vizsgálták a kutatók. "A 2000-es évek eleje óta látjuk az ellenálló képesség csökkenését, de nem tudjuk megmondani, mikor következhet be az esőerdő szavannává válása. Amikor ez észrevehető lesz, valószínű, hogy már nem lehet visszafordítani" - magyarázta Boers.
Hirtelen változás felé haladunk
A kutatók most olyan stabilitási mutatókat használtak, mint korábban a grönlandi jég és az atlanti-óceáni körforgási rendszer vizsgálatakor. Ezek a mutatók a rendszerdinamika kritikus lassulásának azonosításával jelzik, ha egy rendszer hirtelen változás felé halad. A mostani kutatásban két adatsort is elemeztek - az egyik a biomasszát, a másik az erdő zöld színét képviselte. Az elemzés feltárta a kritikus lassulást, amely a rendszer egyensúlyi állapotát helyreállító erők gyengeségeként látható. Ezek az erők állítják vissza a zavarok után az egyensúlyt. A megfigyelések elemzése azt mutatta, hogy sok területen már folyamatban van a destabilizáció.
Az ellenálló képesség elveszítésének okait vizsgálva megnézték, hogyan függ össze a csapadékkal egy adott területen. A szárazabb területek nagyobb kockázatot mutattak, mint a nedvesebbek. "Ez azért ijesztő, mert az ENSZ Éghajlat-változási Kormányközi Testületének (IPCC) modelljei az amazonasi régió általános kiszáradását vetítik előre az ember okozta globális felmelegedés hatására" - tette hozzá Boers.
