Mivel a COVID-19-megbetegedések száma április óta világszerte csökken, a szakemberek egyre inkább a világjárvány utáni életre összpontosítanak, például arra, hogy milyen hosszú távú hatásai lehetnek az új típusú koronavírus-fertőzésnek. Egy új tanulmány, amely a British Medical Journal (BMJ) című szaklapban jelent meg, és amelyről a Medical News Today írt , azt vizsgálta, mekkora a kockázata annak, hogy a fertőzést követően különféle betegségek alakulnak ki az érintetteknél.
Megnövekedett kockázat
A kutatók 193 ezer olyan, 18 és 65 év közötti alany adatait vizsgálták meg, akiknél korábban COVID-19 -et diagnosztizáltak, és akiknek az állapotát legalább 21 napig figyelemmel kísérték az orvosok. A szakemberek ellenőrizték, hogy hány résztvevőnél diagnosztizáltak valamilyen új betegséget az úgynevezett poszt-akut fázis hat hónapos időszakán belül (ennek az időszaknak a kezdetét a COVID-19 diagnózisának felállításától számított három hét letelténél jelölték ki). Az így kapott adatokat összehasonlították más, ugyancsak kórházban kezelt emberek adataival, többek között azokéval, akiknek 2020-ban folyamatos egészségügyi ellátásra volt szükségük, ám nem diagnosztizálták őket COVID-19-cel.
Az eredmények azt mutatták, hogy a COVID-betegek 14 százalékánál legalább egy új, kezelést igénylő kóros állapot alakult ki a koronavírus-fertőzés akut fázisát követően. A kutatók az akut fertőzést követően több szervrendszerben, így a szív- és érrendszeri, neurológiai, vese-, légzőszervi és mentális szövődmények tekintetében is a specifikus klinikai következmények megnövekedett kockázatát észlelték. Az új betegség kialakulásának rizikója 5 százalékkal magasabb volt ebben a csoportban, mint a kontrollcsoportban, akiknél nem diagnosztizáltak COVID-19-et.
Fiatalokat is érint
A SARS-CoV-2-fertőzést követő új betegség kialakulásának megnövekedett veszélye nem korlátozódott az idősebbekre vagy a már meglévő betegségekkel élőkre. Sok fiatalnál jelentkeztek különféle betegségek a koronavírus-fertőzést követően, még azoknál is, akiknek korábban nem voltak egészségügyi problémáik. "Az egészségügyi szakembereknek számítaniuk kell a hosszú COVID lehetőségére mindazoknál, akik bizonyítottan COVID-betegek vagy COVID-gyanúsak. Annak kiderítése, hogy pontosan hogyan kezelhetjük ezeket a hosszabb távú következményeket, sürgős kutatási prioritás" - reagált a tanulmányra dr. Elaine Maxwell, a londoni National Institute for Health Research tudományos tanácsadója.
A tanulmány eredményei abból a szempontból is fontosak, hogy rámutatnak, miért lényeges mindent megtenni annak megakadályozására, hogy a koronavírus tovább terjedjen. Bár ennek legnyilvánvalóbb előnye a halálesetek és a fertőzések (azon belül is a kórházban kezelt betegek) számának csökkenése, figyelembe kell venni a világ egészségügyi rendszereire gyakorolt hosszabb távú hatásokat is - emelték ki a tanulmány szerzői.
Ezzel dr. William Schaffner, a Vanderbilt University Medical Center orvosprofesszora is egyetért, aki a Medical News Todaynek adott interjújában fejtette ki véleményét. "Nagyon magas arány, hogy a fertőzöttek 14 százalékánál alakult ki később valamilyen betegség. Ez a sok beteg előreláthatólag hosszú időn keresztül orvosi ellátást igényel majd, ami jelentős hatással lesz az egészségügyi rendszerre" - jósolja a szakember.
A kutatók mindazonáltal elismerik, hogy tanulmányuk nem volt minden szempontból tökéletes. A rendelkezésükre álló adatbázis korlátai miatt például nem tudták figyelembe venni a halálozás kockázatát. Emellett azt is megjegyezték, hogy egyes résztvevőket esetleg rosszul soroltak be egy adott csoportba: előfordulhat például, hogy a kontrollcsoport egyes tagjai (akik ugye elvben nem voltak koronavírusosak), mégis megfertőződtek korábban, ám ezt valamiért nem diagnosztizálták náluk.
Koronavírus: nem mindenkinek ajánlják az AstraZeneca 2. dózisát - olvassa el korábbi cikkünket !
