"Genetikailag nem vagyunk egyformák. Van, akinek súlyosabb betegséget okoz a koronavírus , van, akinek az immunrendszere élénkebben, másé renyhébben válaszol" - fogalmazott az akadémikus az InfoRádiónak nyilatkozva. Hozzátette, a korábban véltnél a fiatal és idősebb generációk közötti különbségek sem annyira markánsak. Éppen ezért még akár a fertőzésen tünetmentesen vagy csak nagyon enyhe tünetekkel átesett fiataloknál is kialakulhat a későbbiekben hosszú COVID.
Falus András szerint az érintettek egyaránt tapasztalhatnak szív- és érrendszeri, idegrendszeri, valamint veseproblémákat az elhúzódó szövődmények terén, valamit előfordulhat krónikus vastagbélgyulladás is. Gyermekeknél eddig az úgynevezett Kawasaki-szindrómát figyelték meg. Ez egy immunológiai mechanizmusokon alapuló érbetegség, amelyről feltételezhető, hogy egy fertőzés talaján alakul ki. Mindazonáltal a betegség pontos kiváltó oka egyelőre nem ismert.
Mint azt korábban írtuk , a hosszú COVID egyelőre egy rejtélyes probléma. Annyi biztos, hogy a koronavírus-fertőzés sok esetben hosszú időre megterheli a szervezetet, ezáltal hiába a két negatív PCR-teszt, a betegek még hetekig, hónapokig küzdhetnek különböző szimptómákkal. A lehetséges tünetek palettája igen színes, illetve a fizikai eredetű panaszok mellett lelki hátterű zavarokra is kiterjedhet.
