Az elmúlt négy évtizedre jellemző melegedés az elmúlt évben is folytatódott. Az esztendő hidegen kezdődött, hiszen a februári és márciusi hőmérséklet az éves átlag alatt maradt, emellett a szokásostól eltérő hómennyiség volt tapasztalható Nagy-Britanniában is. Ezt viszont egy erős hőhullám követte. Késő tavasztól egészen őszig különösen meleg időjárás uralkodott, főként Közép- és Észak-Európában.
Tavaszi-nyári hőség
Áprilistól kezdve szinte állandóan lényegesen melegebb volt a megszokottnál - közölte Freja Vamborg, az Európai Unió klímaváltozási szolgálatának munkatársa. A legnagyobb anomáliát a nyár jelentette, amely az eddigi feljegyzések alapján a legmelegebb volt. De az ősz is szokatlanul enyhe, sok helyen kimondottan nyárias volt.
Áprilistól augusztusig az átlaghoz képest 2,5 Celsius-fokkal volt magasabb a hőmérséklet Közép-Európában. A hőhullámok pedig a szárazságot is magukkal hozták: a csapadék mennyisége Európa több részén is csak a szokásos értékek 80 százalékát érte el a tavasztól őszig tartó időszakban. Ez a termés csökkenéséhez és sok folyó rekordgyanúsan alacsony vízállásához vezetett. Észak-Európában erdőtüzek is kialakultak a hőség miatt.
Egyre nagyobb a forróság
Az elmúlt év meglepő hőhullámai az északi félgömb nagy részét érintették - mondta Martha Marie Vogel, a Zürichi Műszaki Egyetem kutatója. A hatások az északi félgömb legalább 17 államában és a lakott, valamint mezőgazdaságilag művelt területek 22 százalékán érezhetőek voltak.
Az elemzések szerint szinte kizárható, hogy az elmúlt évek szélsőséges jelenségei emberi hozzájárulás nélkül is megtörténtek volna. Ez alapján pedig meglehetősen nagy annak a valószínűsége, hogy a jövőben viszonylag gyakran élünk át ilyen éveket - véli a szakember.
