A Meteorológiai Világszervezet (WMO) úgy becsüli, 90 százalékos valószínűséggel jövő áprilisig folytatódni fog a Csendes-óceán fölötti ciklikus jelenség. A WMO szerint nagyon valószínű, hogy az El Nino a télen éri el intenzitásának csúcspontját.
Szeptemberben a Csendes-óceán keleti, egyenlítői részén a felszíni hőmérséklet a mérsékelt intenzitású El Nino-epizódra jellemző értékeket mutatott. Az említett térségben a felszín alatti hőmérséklet jóval az átlag felett volt. "Ez a normálisnál magasabb hőtartalom az elmúlt négy hónapban a tenger felszíni hőmérsékletének folyamatos emelkedéséhez vezetett, és várhatóan a következő hónapokban további, bár kisebb mértékű emelkedést eredményez majd ezekben a hőmérsékletekben, a légköri-óceáni visszacsatolások intenzitásától és jellegétől függően" - tette hozzá a szervezet.
A szakértők szerint, "figyelembe véve a múltbeli magas hőmérsékleti epizódok alakulását, valamint a legfrissebb hosszú távú előrejelzéseket", az El Nino fokozatos gyengülése csak 2024 tavaszán következhet be, míg egy La Nina-epizód hűtő hatásának valószínűsége szinte nulla.
A nyár után, amelyen a valaha mért legmagasabb globális átlaghőmérsékletet jegyezték fel, az Európai Unió Kopernikusz éghajlatváltozási szolgálata szeptemberben jelezte, hogy "az óceánok felszínén tapasztalható hőtöbblet miatt valószínű, hogy 2023 lesz a legmelegebb év (...), amelyet az emberiség valaha ismert", megelőzve 2016-ot. Ezt az előrejelzést osztja az amerikai Nemzeti Óceán- és Légkörkutató Hivatal (NOAA) is, amely októberben rekordév valószínűségét jósolta.
"A jövő év még forróbb lehet. Ez világosan és egyértelműen az emberi tevékenységből származó, hőcsapdaként ható üvegházhatású gázok növekvő koncentrációjának hozzájárulása miatt történhet meg" - hangsúlyozta Petteri Taalas professzor, a WMO főtitkára. "Az olyan szélsőséges események, mint a hőhullámok, aszályok, erdőtüzek, heves esőzések és árvizek, egyes régiókban nagyobb számban fordulnak majd elő, és ez jelentős következményekkel jár majd" - tette hozzá.
