Ennek oka, hogy a jogszabályokban lefektetett képzési feltételek alapján jelenleg összesen 8 szakképzett orvos alkalmas arra, hogy a nap 24 órájában a hét minden napján elláthassa a rászoruló betegeket, közülük azonban ténylegesen mindössze 6 fő lát el ilyen betegeket. Nyugat-Európában és a tengerentúlon ma már bevett gyakorlat, hogy a megfelelő képzést követően, a betegség jellegénél illetve tudásuknál fogva kardiológusok - akik a hazai képzési rendszerből kiszorulnak a szabályozás miatt - is rendszeresen végeznek hasonló kezeléseket.
Több szakember kellene
Ahhoz, hogy jelentősen több beteg kaphasson esélyt a felépülésre és az életben maradásra, az irányelvek modernizálására van szükség mind az ellátásszervezésben, mind a képzésben. Csak a mechanikus trombektómia elvégzésére kvalifikált szakorvosi létszám ötszörösére emelésével, illetve a kezelés lefolytatására alkalmas központok számának növelésével lenne biztosítható, hogy a betegek döntő többsége a kritikus 3-5 órán belül kezelésben részesülhessen.
"Országos szinten legalább húsz-harminc, a beavatkozás elvégzésére kvalifikált szakorvosra lenne szükség ahhoz, hogy minden intervenciós neuroradiológiai teamben legalább három-négy szakember legyen mozgósítható a nap huszonnégy órájában a beavatkozás levezénylésére" - mondja Édes István professzor, a DEOEC Kardiológiai Intézet vezetője.
Habár a betegség neurológiai jellegénél fogva a stroke -os betegek kezelése elsősorban a neurológiai osztályok és szakorvosok feladata, érdemes megfontolni a rendszerbe és szakképzésbe kardiológusok bevonását is, hiszen katéterek kezelésében és a vérrögök eltávolításában jelentős rutinnal rendelkeznek. További szakemberek bevonásával elérhetővé válna, hogy a magas szakértelemmel és technikai háttérrel rendelkező nagy központok a legnagyobb hatékonysággal láthassák el az akut eseteket.
"Amennyiben sikerül ebbe az irányba elmozdítani az agyi főverőér elzáródás kezelését, a jelenlegi 90-100 beteg többszöröse számára biztosítaná a túlélés és a jelentős állapotjavulás lehetőségét, miközben a betegség következtében előforduló fogyatékosságok száma mérséklődne, számossága csökkenne" - emeli ki Édes István, aki szerint mindezen pozitív hatások jelentős nemzetgazdasági és költségvetési megtakarítással is járnának. A stroke által okozott tragikus végkifejletbe kerültek, maradványtünetekkel túlélők krónikus osztályon történő ápolása úgy az ellátórendszer, mint a családok számára súlyos anyagi terhet jelent. A stroke és az azt követő állapotok kezelése, rehabilitációja és gondozása rengeteg pénzbe kerül.
