Napszúrástól a hőgutáig
A bőrben lévő verejtékmirigyek a testhőmérsékletnek megfelelően párologtatnak. Nyári melegben a bőr hajszálerei kitágulnak, ezzel növelik a hőleadást. Ha a párologtatás nem elegendő (például a nem megfelelő folyadékpótlás), a testhőmérséklet emelkedni kezd, és szervezetünk egyéb módon figyelmeztet. A szervezet meleg hatására bekövetkező működészavara a hipertermia. Ennek egyik megnyilvánulása a hőgutának illetve hőségcollapsusnak nevezett súlyos állapot. Ilyenkor a test a felesleges hőt nem tudja leadni és túlmelegszik, ami fejfájást, szapora szívműködést, nehézlégzést, esetleg izomgörcsöt okozhat és eszméletvesztéshez, súlyosabb esetben halálhoz is vezethet.
A magas hőmérséklet mellett a páradús levegő, a szoros, zárt ruházat is elősegítheti a kialakulását, mert az izzadással történő hőleadást akadályozza. Hősokk vagy más néven hőkimerülés a nagy melegben végzett extrém fizikai teljesítmény, sport következménye lehet. Általános tünetei közé tartozik a fejfájás, kábultság, szédülés, hőemelkedés, időnként hányinger és hányás, ritkábban eszméletvesztés, láz. A napszúrást a fedetlen fejet tartósan érő napsugárzás váltja ki, amely helyi hőmérséklet-többletet okoz: az agy szó szerint felmelegszik. Tünetei: fejfájás, ödéma, szédülés, egyensúlyzavar, hányinger, fényérzékenység.
Védekezzen a meleg ellen!
A fenti rosszulléteket, amelyek kellemetlenségénél csak veszélyessége nagyobb, elkerülhetjük, ha az extrém időjárás idején fokozott elővigyázatossággal töltjük napjainkat. Az óvatosság helyénvaló akkor is, ha a szokott tevékenységünket végezzük, de még a leglazább nyaralás idején is, mert munkában és pihenés alatt egyaránt el lehet követni súlyos hibákat.
Mentőorvos állította össze a következő néhány, hőség idején követendő alapszabályt: Lehetőleg kerüljük a tűző napot, ha pedig mégis napon kell tartózkodnunk, a fejünket egy könnyű vászonsapkával védenünk kell a napszúrástól. Extrém hőség idején viseljünk szellős, vékony, könnyű, világos színű, lehetőség szerint természetes alapanyagból készült (pamut, vászon) ruhadarabokat! Nagyon kell ügyelnünk a folyadékbevitelre: egy felnőtt adagja alapesetben is 2-2,5 liter, de a hőségben ennél jóval többre van szükség. Az sem mindegy, mit iszunk: az alkohol és a koffeintartalmú italok fogyasztását jobb kerülni, mert ezek vízhajtó hatásukkal több kárt okoznak, mint amennyi hasznot. A nehéz ételek helyett inkább többször, kisebb mennyiségű ételt fogyasszunk! Szellőztessünk rendszeresen, de a nappali meleget jobb kizárni, és inkább csak estétől reggelig, a hűvösebb órákban legyenek nyitva az ablakok. Akinek lehetősége van rá, zuhanyozzon le naponta többször, ha nem áll módjában, legalább a kezére, csuklójára csorgasson hideg vizet, illetve nedvesítse be a tarkóját.
Teendők rosszullét esetén
Ha kánikula idején valakire heves fejfájás, szédülés, émelygés tör rá, vagy elveszti az eszméletét, a rosszullét hátterében sok esetben van valamilyen hőleadási zavar, napszúrás, hőguta, hősokk. Ilyenkor a beteget azonnal árnyékba, lehetőleg hűvös, szellős helyre kell vinni és lefektetni. A testhőmérséklet normalizálásával, a fejre, tarkóra, csuklóra tett hideg vizes borogatással, testének lemosásával kell kezdeni az ellátását. Ha képes nyelni, a folyadékot és az elvesztett energiát, sót is pótolni kell. Ha nincs eszméleténél, a légutakat kell biztosítani. Feltétlenül orvosi ellátásra van szükség!
Vigyázzunk a gyerekekre, az idősekre és a betegekre!
A tartós hőség mindenki szervezetét megviseli, de a legérzékenyebbek a gyerekek és az idősek. Az ő hő- és folyadékháztartásuk különösen érzékeny, könnyen felborul, és a kiszáradásra is hajlamosabbak, már csak azért is, mert nem érzik eléggé a szomjúságot. A nagy meleg megviseli a keringési rendszert is, ezért főleg az idősebbek körében szív- és érrendszeri panaszokat okozhat. Gondoskodni kell megfelelő folyadékbevitelről és könnyű, tápláló étkezésekről is a számukra, és arról is, hogy lehetőleg hűvös, árnyékos helyen tartózkodjanak, kerüljék a megterhelő fizikai aktivitást.
Nemcsak az életkor, hanem bizonyos élethelyzetek is fokozzák a veszélyeztetettséget: így egyes korral, vagy betegséggel együtt járó bőrelváltozások, az elégtelen verejtékmirigyek, a szív-, tüdő- és veseproblémák, és más, általános gyengeséget, vagy lázat okozó betegségek. Nagyobb óvatosságot igényelnek azok, akik magas vérnyomásúak, túlsúlyosak, vagy épp alultápláltak, esetleg sószegény diétát követnek éppen. Bizonyos gyógyszerek szedése (például vízhajtók, nyugtatók, szorongásoldók, szívgyógyszerek) is csökkentheti a verejtéktermelést, mellette még inkább figyelni kell a folyadékbevitelre.
Lassítson, lazítson...
Szabadban sportolni legfeljebb hajnalban vagy kora este ajánlatos kánikula idején. A gépkocsi-vezetők is legyenek tisztában azzal, hogy a hőség idején gyengül az összpontosítási képességük, jelentősen romlik a reakcióidejük, így tanácsosabb lassabban, több pihenőt tartva autózni, és ha csak lehet, inkább éjszaka, kora reggel vagy késő este vezetni. A forgalom többi résztvevőjének figyelme is lanyhul ilyenkor, így még fokozottabb óvatosságra van szükség.
