A képzelet élénksége 12 és 60 éves kor között, az életkor előrehaladtával folyamatosan hanyatlik – derült ki az ELKH-ELTE-PPK Serdülőkori Fejlődés Kutatócsoport online kérdőíves vizsgálatából. A kutatásról szóló tanulmány a Cortex című nemzetközi szakfolyóiratban jelent meg. Az eredmények arra utalnak, hogy a felnőttkorban jelentkező fejlődési afantázia – a képzelet hiánya – mellett létezhet az afantáziának egy genetikai alapú formája is, amely már gyermekkorban is megfigyelhető.
Mekkora az afantáziával élők aránya?
Eddig a képzelet működésére irányuló vizsgálatok a szubjektív jelenség megragadására koncentráltak, és arra, hogy a felnőtt képzeleti tevékenységet tanulmányozzák. Így ezekből a vizsgálatokból nem derült ki, hogy az egyénre jellemző képzeleti élénkség változik-e az életkor előrehaladtával, illetve a fejlődés során milyen átalakuláson megy át a képzelet.
A kutatók ezúttal arra voltak kíváncsiak, hogy mekkora az afantáziával élők aránya a populációban. Egy online felmérés keretében különböző életkorú embereket kértek meg egy a képzeleti kép élénkségét vizsgáló egyszerű kérdőív (Vividness of Visual Imagery Questionnaire, VVIQ) kitöltésére.
A tanulmány vezető szerzője, Gulyás Erzsébet által közzétett kérdőíves felmérésen több mint kétezer 12 és 60 év közötti válaszadó vett részt. A kitöltés során a résztvevőknek néhány egyszerű jelenetet kellett elképzelniük, majd egyes részletekkel kapcsolatban értékelniük kellett, hogy mennyire élénken sikerült azokat felidézni.
A felmérés alapján szembetűnő, hogy míg a serdülők 80 százaléka nagyon élénk, a 100 pontos skálán 60 pont feletti képzeletről számolt be, és egyáltalán nincs közöttük 20 pont alatti afantáziás, addig a legidősebbek több mint 20 százaléka már az afantáziás csoportba tartozik, és alig több mint 20 százalékuk hiperfantáziás.
A beszámoló szerint a felmérés folytatódik, a VVIQ-kérdőív kitöltésére ezen az oldalon van lehetőség.
