Az államfő előadásában bemutatott egy videografikát, amely a földfelszín hőmérsékletének elmúlt 130 éves változását követi nyomon. Ennek kapcsán úgy fogalmazott, hogy ha a párizsi egyezményt mindenki betartja, akkor is 2,7 foknál köt ki a folyamat, ami még mindig magas ahhoz, hogy biztonságban tudhassuk magunkat.
Áradások és aszályok fenyegetnek
Kitért arra is, hogy az áradások és aszályok egyre gyakoribbá válnak, romlanak az élelmiszertermelés feltételei, erősödnek a társadalmi konfliktusok, és mindezek következtében tömeges migráció várható. A Világbank nemrég közzétett elemzése szerint az árvíznek kitett anyagi javak mértéke elérheti a 45 ezer milliárd dollárt, az aszályról szólva pedig Áder János azt említette: a szíriai polgárháborút is hároméves, soha nem látott aszály előzte meg.
Évente 10-12 millió hektár válik alkalmatlanná a művelésre, ez Magyarország termőterületének másfélszerese. Hat ország - nagyjából 20 millió ember - már most súlyos éhínséggel érintett, ez az arány pedig rövidesen megduplázódhat. A polgárháború sújtotta Jemen nagyvárosaiban pedig 2-3 éven belül nem lesz megfelelő mennyiségű víz, miközben ma is az évszázad legsúlyosabb kolerajárványa pusztít az országban.
Másodpercenként egy ember kénytelen elhagyni az otthonát árvíz vagy aszály miatt - emelte ki Áder János, hozzátéve: 2025-re az előrejelzések szerint 2,5 milliárd ember él majd olyan területen, amely intenzív vízhiányosnak számít, azaz két hónapon keresztül nem biztosított a folyamatos vízellátás.
A legfontosabb teendők
A köztársasági elnök számos javaslatot fogalmazott meg a tanácskozáson. Ezek között szerepel, hogy a párizsi klímamegállapodás végrehajtása során olyan rendszert kell kialakítani, amely lehetővé teszi, hogy a következő 30 évben a globális üvegházhatású gázkibocsátás 10 évente megfeleződjön. Meg kell teremteni annak feltételeit is - folytatta -, hogy az egyezményhez ne csak a szuverén államok, hanem városok, tartományok, szövetségi államok is csatlakozhassanak, mert komoly lendületet adhat a végrehajtásnak. Emellett a megállapodás kiterjesztését sürgette a tengeri hajózásra, továbbá felvetette a légiközlekedési szabályok szigorításának megfontolását.
Szorgalmazta a vizes infrastrukturális befektetések megduplázását a következő öt évben, amire a Tisza példáját hozta, ahol a nemrég épült, illetve épülő 12 szükségtározó akár 1 méterrel is csökkentheti a vízszintet árvíz esetén, a fölösleget pedig képes aszályos időszakra tározni. A klímavédelmi források legalább egyharmadát az ellenállóképességet segítő vízügyi befektetésekre kell fordítani - jelentette ki, kifejtve: ezek között kell szerepelnie a vízbázis-védelemnek, a korszerű öntözés megteremtésének, a szennyvíz-újrahasznosítás biztosításának, a hálózati veszteségek csökkentésének, a sótalanításnak és az árvízvédelemnek.
Áder János arra is javaslatot tett, hogy az ENSZ szervezetén belül központi felelőse legyen a vízügyi kérdésnek, amely értékelése szerint gyorsabb és hatékonyabb reagálást tenne lehetővé. Jelenleg 28 ügynökség foglalkozik vizes kérdésekkel a szervezetben, egy további pedig koordinálja mindezt. Az ENSZ-en belül létre kell hozni a vízügyi kormányzati egyeztetések fórumát, és szükség van egy azonnali beavatkozást lehetővé tevő, a mainál lényegesen nagyobb pénzügyi alapra, amely gyorsabban reagál az esetleges katasztrófákra. A magyar államfő a forrásokat az ENSZ főtitkára alá rendelné, méretét és a feltöltés módját pedig neves közgazdászokkal határoztatná meg.
