Európa-szerte mintegy 17 millióan szenvedtek a koronavírus elhúzódó hatásaitól, az úgynevezett hosszú Covid szindrómától a járvány első két évében – derült ki az ENSZ Egészségügyi Világszervezetének (WHO) felkérésére készült adatelemzésből kedden. Hans Kluge, a WHO európai regionális igazgatója felszólította a térséghez tartozó 53 országot, hogy vegyék komolyan a hosszú Covidot, és „amilyen gyorsan csak lehet, kezdjenek el befektetni a betegség kutatásába, kezelésébe és a rehabilitációba”.
Kétszer gyakoribb a nők körében
A Washingtoni Egyetem orvosi karának egészségügyi adatok kiértékelésével foglalkozó intézete (IHME) kutatói a 2020-as és 2021-es év járványügyi adatainak vizsgálatánál azon megbetegedéseket tekintették hosszú Covidnak, melyek esetében a vírus hatásai legalább három hónapon keresztül elhúzódtak. A tanulmány szerint a nőknél kétszer akkora a szindróma megjelenésének valószínűsége, mint a férfiaknál. Emellett azok, akiknél súlyos tünetekkel jelentkezik a betegség, ezért kórházi kezelésre szorulnak, még nagyobb veszélynek vannak kitéve az elhúzódó tünetek tekintetében. Az intézet modellje szerint az ebbe a kategóriába tartozó, súlyos fertőzöttek közül a nők harmada, a férfiak ötöde szenved hosszú Covid szindrómában.
A WHO meghatározása szerint a szindróma tünetei közé sorolandó a hosszú ideig fennálló fáradtság és fáradékonyság, légszomj, illetve olyan kognitív komplikációk, mint a feledékenység, zavarodottság vagy a koncentrációképesség hiánya. Világszerte hozzávetőleg 145 millió ember szenvedett hosszú Covid szindrómában a pandémia első két évében. A WHO regionális igazgatója hangsúlyozta, hogy nemcsak maga a jelenség igényelne több figyelmet, hanem a betegségben szenvedőknek is több támogatásra és szolidaritásra volna szükségük.
