Az ausztrál Monash Egyetem kutatói megállapították, hogy 1990 és 2019 között a hőhullámokkal összefüggésbe hozható többlethalálozások száma évente 153 078 volt. Minden tízmillió lakosra 236 haláleset jutott, azaz a globális halálozások egy százaléka.
A kutatók a tanulmány elkészítéséhez 43 ország 750 helyszínén elemezték a napi halálozásokat és a hőmérsékletet. Kiderült, hogy míg Ázsiában volt a legnagyobb a becsült halálozások száma, Európában volt a népességhez viszonyítva a legnagyobb halálozási arány, tízmillió lakosonként 655 fő.
Országos szinten Görögországban, Máltán és Olaszországban volt a legmagasabb a többlethalálozási arány.
A kutatás szerint összességében a hőhullámok okozta halálesetek legnagyobb becsült arányát a száraz éghajlatú és alacsonyabb közepes jövedelmű térségekben tapasztalták.
A tanulmány szerzői hangsúlyozták: "kulcsfontosságú, hogy a klímaváltozás miatt a hőhullámok egészségre gyakorolt egyenlőtlen hatásával foglalkozzunk. Ehhez viszont átfogó megközelítésre van szükség, amely nemcsak a hőhullámok közvetlen egészségügyi kockázatait kezeli, hanem a sérülékenység és egyenlőtlenség minimalizálására hosszú távú stratégiákat alkalmaz".
Eredményeik szerint a hőhullámok egészségügyi hatásainak csökkentésében potenciális előnyökkel járnak az egészségügyi ágazat alkalmazkodását és ellenálló képességét fokozó kormányzati intézkedések, amelyek figyelembe veszik a közösségek közötti egyenlőtlenségeket.
