Egy friss kutatás szerint jelentősen emelkedett a sótartalom a Balatonban. A Balaton egészen az 1980-as évek elejéig édesvizű tó volt, ma már azonban édes-sós átmeneti vizű. Az összes ionkoncentráció a korábbi 450 mg/l értékről napjainkra 620-690 körülire nőtt. Ennek okairól és veszélyeiről Vörös Lajos professor emeritus beszélt az Infostratnak.
A Balaton vízminőségét már a XIX. század végétől mérik, és jól látszik, hogy az 1970-es évek közepétől évről évre szabályosan nő a sótartalom, szinte lineáris rendje van ennek, aminek az oka eléggé összetett, nem is világos eléggé, hogy ki a fő ludas ebben a folyamatban - mondta a szakember.
Kizárta, hogy kommunális vagy ipari szennyezés okozza a sótartalom változását a Balatonban, szerinte elsősorban a csapadék a felelős. "Esik az eső, és kiold valamit az épületek anyagából, a cserépből, a térkövekből, az utak burkolatából, és ez belekerül a patakokba, folyókba, aztán a Balatonba. Északi országokban nagyon egyszerű, mert ott sózzák az utakat, és az utak sózásától lesznek a vizek sósak. Nálunk gyakorlatilag már nincs tél, ettől tehát teljesen független a sótartalom növekedése, viszont az oldott sók a beépített területekről az esővel érkeznek; korrodálódnak az épületek, építmények" – ecsetelte.
A megváltozott sótartalomhoz az élővilágnak is alkalmazkodni kell, Vörös Lajos szerint ugyanakkor még sincs "semmi dráma". Mint mondta, egyelőre olyan mikroorganizmusok jelentek meg vagy szorultak vissza, amit még a vizet használó ember nem vesz észre, és ez még egy darabig így is lesz. Azt tudni kell, hogy a Balaton vizét isszuk is. Az ivóvízkivételt nem veszélyezteti ez a sónövekedés, mert például a kloridionnak az egészségügyi határértéke az ivóvízben 250 mg/l, a Balatonban még csak 50. Szerinte "az unokáink sem fogják megérni", hogy a Balaton olyan sós legyen, mint egy tenger, de néhány évtized múlva talán érdemes lesz visszatérni erre a kérdésre.
