Diagnózis a tányéron

Gyomorrontás? Fertőzés? Ételmérgezés? Nem ugyanaz a három, és a következményei, veszélyei is eltérnek. Érdemes megismerni ezeket!

Fogalomzavar

A köztudat nem különíti el az élelmiszerek okozta problémákat, a sajtóhíradások is ételmérgezésekről beszélnek akkor is, amikor orvosi szemmel nézve egészen másról van szó. A legtöbb esetben az ételmérgezésként említett megbetegedések valójában a különböző kórokozókkal (baktériummal, vírussal, netán élősködővel) fertőzött ételek által terjesztett fertőzések. Ez nemegyszer kisebb járvány méretét is elérheti. A valódi ételmérgezést a mikroorganizmusok mérgező anyagcseretermékei, toxinjai okozzák, illetve mérget tartalmazó halak, növények, gombák vagy az élelmiszerekben lévő vegyszerek fogyasztásával is a szervezetbe kerülhet. Van még az egyszerű gyomorrontás, amely nem mindenkit érint az ugyanazt az ételt fogyasztók közül, ezt egyénileg okozhatja akár a túl sok vagy a túl zsíros stb. étel fogyasztása is.

Kellemetlen, veszélyes tünetek

Az ételmérgezés gyanúja bejelentési kötelezettséggel jár. Az ÁNTSZ vizsgálatot indít ezekben az esetekben. A fertőzéses ételmérgezések többnyire gyomor és bélrendszeri tüneteket okoznak: hányinger, hányás, hasmenés, hasi görcsök jelentkeznek, a kiváltó kórokozónak megfelelően. Nem ritka a láz és a fejfájás sem. Az ételmérgezésekhez kapcsolódó fertőzések lehetséges kórokozói: baktériumok (Staphylococcusok, Salmonella-fajok, Coli baktériumok, Clostridium botulinum, Shigella stb.), vírusok (entero-, adeno- és rotavírusok stb.), bélrendszeri paraziták (pl. Crystosporidium).

Mutasd a hűtőd!

Ahhoz, hogy elkerülhessük az élelmiszerek megfertőződését, néhány egyszerű higiéniai alapszabály következetes betartása elegendő. Ilyen alapvető elővigyázatosság például, hogy a hűtőszekrénybe ne kerülhessen földes gyökérféle, hanem csak tisztított, megmosott zöldség, a nyers húsokat, tojást pedig különítsük el a többi, kész, főtt vagy nyersen fogyasztandó élelmiszertől. Sokat elárul a háziasszonyról és a család higiénés biztonságáról a hűtőszekrény, hogy az egyes élelmiszertípusokat külön polcon, jól záródó edényekben vagy fóliázva, lefedve tárolják-e.

Felhasználás előtt az élelmiszereket alaposan mossuk meg, a készre sütött-főzött ételek pedig csak a lehető legrövidebb ideig legyenek szobahőmérsékleten, minél előbb hűtjük le a hűtőszekrény hat fok körüli hőmérsékletére, annál jobb. Házi tartósításnál, befőzésnél, nagyobb mennyiségű hús feldolgozásánál természetesen fokozottan kell vigyázni a tisztaságra, a megfelelő hőkezelésre.

A leggyakoribb bűnösök

Régebben a kánikula szinte menetrendszerűen meghozta az azévi aktuális fagylaltmérgezést: a legnépszerűbb nyári csemege számos esetben okozott tömeges fertőzést. A kényes, romlandó alapanyagokból készülő ínyencség különösen fertőzésveszélyessé vált, amikor (gazdaságossági okokból) a cukrászok nemegyszer kacsatojást használtak fel a fagylalt főzéséhez, amely a nagyobb pórusú héja miatt a tyúktojásnál sokkal gyakrabban volt szalmonellával fertőzött. Mára a fagyi lekerült a legfőbb bűnösök listájáról, mivel a helyben főzést új, ilyen szempontból sokkal biztonságosabb technikák váltották fel.

A romlott élelmiszer fertőzésveszélyes, nem tanácsos elfogyasztani! A bajt jelezheti például, ha a hús színe, szaga megváltozik, ha a felvágott nyálkás, tapadós felületű, ha a tej íze savanyú, kesernyés; a joghurt teteje felpúposodik; a sajt penészes; a kenyér nyúlós; a zöldség- és gyümölcsfélék rothadtak, penészesek. Több ízben okozott tömeges (30-nál több embert érintő) fertőzést a nyári eperleves is. Ennek oka nem is annyira a benne lévő, romlandó tejszín, hanem inkább az, hogy az eper az átlagos gyümölcsöknél sokkal gondosabb mosást igényel, hiszen talajszinten terem, könnyen lehet földdel, sőt szerves trágyával is szennyezett. A hűsítő madártej is többször volt forrása az ételfertőzéseknek: a betegeknek, kismamáknak szívesen vitt erősítő eledel nyers, nem kielégítően hőkezelt tojást tartalmaz, így fokozott óvatosságot igényel. Szezonális jellege is van a fertőzést okozó ételeknek: télen a házi disznóvágások idején a rosszul füstölt, nem kellően átsütött-főzött húsfélék, a disznósajt, a netán nyersen kóstolgatott kolbásztöltelék is okoz gyakran súlyos fertőzést.

Néhány ismertebb megbetegedés

A Salmonella-fertőzés jellegzetesen nyári betegség. A fertőzött élelmiszer elfogyasztása után 6-12 órával szédülés, émelygés, hányás, hascsikarás és nagyfokú hasmenés jellemzi, láz is kísérheti. Mivel fennáll a kiszáradás veszélye, a kezelés lényege a megfelelő folyadékpótlás, amivel együtt a kiürülő ásványi anyagokat is pótolni kell. A hastífusz mostanában utazási betegségként került újra előtérbe, meleg égövi országokban fordul elő leginkább. Kórokozója a Salmonella typhi nevű baktérium, amely többnyire szennyezett élelmiszerrel és ivóvízzel kerül a szervezetbe. A tünetek a fertőzés után 8-15 nappal jelentkeznek székrekedéssel, lázzal, fejfájással, étvágytalansággal, torokfájással, ízületi fájdalmakkal, hörghuruttal, majd kiütések jelennek meg, végül a hasmenés jelentkezik borsópürészerű széklet formájában. A tartós láz a szívműködés lelassulásához és nagyfokú kimerültséghez vezethet. A kezelés főleg a vízveszteség pótlásából és antibiotikumos kezelésből áll.

Kémiai ételmérgezés

A toxint tartalmazó növényi vagy állati eredetű élelmiszer, gomba elfogyasztásakor fordulhat elő a kémiai ételmérgezés. Több szobai és kerti dísznövény és vadon termő növények is okozhatnak ilyen gondokat, ezért nem szabad engedni például, hogy a gyermek szájába vegyen, rágcsáljon ismeretlen növények leveleit. A mérges gombák (galócák, susulyka, stb.) okozta veszélyekről korábbi összeállításunkban foglalkoztunk (Veszélyes kalaposok). Mérgezéses tüneteket, gyomor-bélhurutot okozhat egyes tengeri (csontos) halak és rákok fogyasztása is. A csontos halak által okozott mérgezést általában három toxin - a ciguatera, a tetraodon vagy a hisztamin - egyike okozza. Mérgezés okozhat a szennyezett élelmiszer, így például az arzénnal, ólommal vagy szerves rovarirtóval kezelt, mosatlan gyümölcsök és zöldségek fogyasztása is.

)
Tiszta levegő (X)

A frontérzékenyek nálunk gyógyulnak!

Fejfájás? Vérnyomás? Fáradtság? Sok stressz?
Frontérzékeny lehet!
Fejfájás? Ingadozó vérnyomás? Rosszullétek? Szédülés? Álmatlanság? Fáradékonyság? Feszültség? Sok stressz?
Személyre szóló, gyógyszer nélküli gyógymódok az Európai Unió és a Magyar Állam támogatásával! Fejfájás? Vérnyomás? Rosszullét? Fáradtság? Idegesség? Sok stressz?
Headache illustration
Fronthatás: Nincs front
Maximum: +26, +32 °C
Minimum: +10, +20 °C

A napsütés mellett a gomolyfelhők is megnövekszenek, elszórtan kell záporra, zivatarra készülni, de nem fog mindenhol esni. Élénk lesz az északkeleti szél, a legmelegebb órákban 26, 32 fok közötti hőmérsékleteket mérhetünk. Szombaton frontmentes idő lesz, de továbbra is kettősfront jellegű tünetek jelentkezésére kell számítani. Görcsös és migrénes fejfájás is felléphet, gyakoriak lehetnek a keringési panaszok. Többen ok nélküli ingerlékenységet tapasztalhatnak. A hőérzet ingadozó, helyenként az esernyő is kellhet. A légszennyezettség alacsony, alig változik. A légnyomás gyengén süllyed.

Egészséget befolyásoló hatások:

Fülledtség (magas páratartalom 25 fok feletti hőmérséklettel)