A gasztroenterológus az M1 műsorában úgy fogalmazott: a pontos kiváltó okok nem ismertek, de a betegség gyors terjedése és kialakulása minden bizonnyal valamiféle civilizációs ártalomhoz köthető. A szájtól a végbélig több szervet is érintő kórkép kialakulásában feltételezések szerint szerepet játszhat például, hogy a szülők túlzottan óvják gyerekeiket a kórokozóktól, így a szervezet kórosan reagál, amikor a későbbiekben találkozik azokkal.
A szakember kitért rá, hogy a szintén a gyulladásos bélbetegségek közé sorolt fekélyes vastagbélgyulladás (colitis ulcerosa) leghamarabb jelentkező és legjellemzőbb tünete a véres hasmenés, míg a Crohn-betegség általában hasmenéssel, hasi fájdalommal és fogyással jár. Előbbit rendszerint hamarabb tudják diagnosztizálni, mert az ijesztő tünettel előbb mennek az emberek orvoshoz, mint a Crohn-betegséggel, amelynek szimptómáit gyakran egyszerű gyomorrontással azonosítják a laikusok. Miheller Pál hangsúlyozta, hogy ezek a betegségek ugyan nem gyógyíthatóak meg teljesen, de kezeléssel megelőzhető a további szövődmények, így például a bélösszenövés vagy a bélátfúródás kialakulása.
A szakértő felhívta a figyelmet, hogy a betegség során jelentkező rohamok ideje alatt hasznos lehet bizonyos étrendi megszorításokat alkalmazni, az így megvont tápanyagokra azonban szüksége van a szervezetnek, ezért hosszú távon semmiképpen sem ajánlja a diétát. A vitaminok pótlására pedig különösen oda kell figyelni, mert a gyulladás sokszor a bélnek azon a részén keletkezik, amely a vitaminok felszívódásáért felelős.
