Az utazás során kialakult hasmenés jelensége már évszázadok óta ismeretes, számos találó elnevezéssel illették ezt a különös betegséget: Delphy belly, Turkey trots.... Jelenleg évente kb. 700 millióra tehető az utazók száma világszerte, a turistáknak pedig átlagosan a felében alakul ki legalább egyszer hasmenéses epizód az utazás első két hetében.
Nem mindegy, hol járunk!
A kockázat szempontjából az országokat három főbb csoportra lehet osztani. Az alacsony rizikójú területek közé Észak-Amerika, Ausztrália, Japán sorolható, itt a gyakoriság 10% alatti.
15-20% körül van a betegség előfordulása Kelet -Európában, a volt szovjet államokban, Izraelben, Dél-Afrikában, Kínában és a Karib tenger térségében.
A harmadik csoport tagjai közé Afrika nagy része, Délkelet-Ázsia, a Közép-kelet és Latin-Amerika tartozik.
Mire számíthatunk?
Általában egy magától megszűnő enyhe lefolyású betegségről van szó, mely rendszerint öt napon belül véget ér, tehát súlyos kór ritkán alakul ki, kórházba is csak kb. a betegek 1%- a kerül. A nem megfelelő gyógyintézeti ellátás miatt azonban az ún. fejlődő országokban fokozottabban ki vagyunk téve a felülfertőződés veszélyének.
Az esetenként súlyos hasmenésnek csökkent gyógyszerfelszívódás, folyadékveszteség lehet a következménye, meglevő betegségek tünetei rosszabbodhatnak.
Jellemző, hogy valamilyen baktériumok, protozoonok, vírusok, egyéb kórokozók okozta fertőzés áll a háttérben.
A mérgező ételek fogyasztása (halak, gombák), egyéb okok viszonylag ritkábban szerepelnek. A fertőzések átvitelében elsősorban az ivóvíz, és a rosszul hőkezelt, újramelegített ételek, hámozatlan nem kellően tisztított gyümölcsök játszanak fontos szerepet, az emberről emberre történő terjedés kevésbé számottevő.
Óvatosan az alkohollal (is)!
Egyes kórokozók a jégkockákban is megtartják fertőző képességüket, így még a jelentős alkoholtartalmú italok is (whisky, tequila) megbetegíthetnek bennünket.
Az utazási hasmenés kialakulását számos faktor befolyásolja, például az életkor: a gyermekek könnyebben megkaphatják környezetükből, vagy egymástól is. A kockázatos étkezési szokások miatt a huszonévesek körében is gyakrabban előfordul a hasmenéses fertőzés.
Kockázatok
Mivel a fertőzés első gátja a gyomorsav, tehát, ha túl kevés savra panaszkodunk, ez egyben hajlamot teremt a bélfertőzésekre is. Bizonyos szabadidős foglalkozások is fokozzák a kockázatot. Kimutatták, hogy például a fürdőzők körében számottevően több a beteg, mint azoknál, akik nem fürdőztek, ennek hátterében az állhat, hogy a parti tengerek sekély vize gyakran szennyezett széklettel, vagy tisztítatlanul érkező csatornavízzel, de az úszómedencék vize sem feltétlen tiszta.
Hogyan védekezhetünk?
Elsősorban törekednünk kell arra, hogy csak jól átsütött, megfőzött ételeket, illetve palackozott folyadékot igyunk. Az előre elkészített salátáktól óvakodjunk. Az utcán, piacon vásárolt zöldséget, gyümölcsöt folyóvízzel, majd neomagnolos vízzel mossuk és hámozzuk meg. Megelőzésképpen fogyasszunk probiotikumokat tartalmazó élőflórás joghurtokat, prebiotikumokhoz pedig a hagymafélékkel juthatunk hozzá.
Trópusi, szubtrópusi területeken nem tanácsos csapvizet inni, helyette a palackozott, vagy forralt víz jöhet csak szóba. Tejtermékek közül csak a pasztőrözöttekben bízhatunk. Kerüljük a nem megbízható forrásból származó jeget, főleg, ha kézzel szolgálják fel! Ne válasszunk primitív szálláshelyeket (romos szalma- nád kunyhók, ahol a tisztálkodási szokásainkat sem tudjuk betartani)! Ne járjunk mezítláb! Csak arra kijelölt helyen fürödjünk! Fokozottabban ügyeljünk a kézmosásra!
Ha úgy döntünk, hogy távoli országokba teszünk felfedezéseket, nem árt, ha bizonyos előkészületeket teszünk az utazók hasmenésének megelőzésére, illetve, ha kialakultak tünetek, azok csökkentésére. Ebből a célból jó, ha visszük a fertőtlenítő oldatokat (használati eszközöknek is), illetve folyadék-elektrolit pótlásként gyógyszertári újrahidratáló készítményt.
