A kutatók 48 heteroszexuális párt vontak be a kutatásba , és minden párból az egyik fél vállalta, hogy mutatóujjának hegyére egy gép fokozatosan egyre nagyobb súlyt helyez, egészen addig, míg az adott személy nem jelzi, hogy elég, nem bírja tovább. (3 kilogramm volt a maximum.) Ezt háromszor ismételték meg úgy, hogy az adott alanyon kívül csak egy szakértő volt a szobában, és háromszor úgy, hogy a résztvevők párjai is bent lehettek. A fájdalmat bevállaló résztvevőktől 1 méterre ült a párjuk, és legfeljebb csak szemkontaktust létesíthettek - nem beszélhettek és nem érinthették meg egymást.
Empátia mint érzéstelenítő
A szenvedő alanyok minden alkalommal egytől tízig pontozták, milyen erősségűnek érezték a fájdalmat. A kutatók azt látták, hogy az alanyok kisebb értéket mondtak, amikor a párjuk is jelen volt. Ha a partner az együttérzését is kifejezte, az értékek még tovább csökkentek. Ez abból derült ki, hogy a tesztek végén a fájdalmat elviselőknek egy 16 részes kérdőív kitöltésével értékelniük kellett többek között azt is, mennyire látták empatikusnak a társaikat. Éppen ezért a kutatók szerint a hétköznapokban egy empatikus társ puszta jelenléte is csökkentheti a stresszt és a fájdalomérzetet.
Ugyanakkor a tudósok annak lehetőségét sem zárták ki, hogy a kísérletek elvégzése során a szobában bizonyos külső körülmények elterelhették az alanyok figyelmét, és ennek következtében is csökkenhetett valamelyest a fájdalomérzetük .
Mennyi a normál nyugalmi pulzus, és mikor a legjobb megmérni?
Legjobban: