A Michigan Egyetem kutatói egy ritka genetikai módszert alkalmaztak az emberi fertőzések vizsgálatára, és alapvető különbségeket fedeztek fel a baktérium génjeit illetően attól függően, hogy nőket vagy egereket fertőztek meg a kórokozóval. "Ha tudni akarjuk, hogyan kell megelőzni a fertőzést emberekben, akkor emberi hordozókban kell megvizsgálnunk a baktérium működését" - nyilatkozta Dr. Harry L. T. Mobley, a kutatás vezetője.
Dr. Mobley és kollegái felfedezték, hogy a baktérium szaporodásában fontos szerepet játszó felszíni struktúrák az emberi mintákban nincsenek jelen. "Ez azt jelenti, hogy nagyon fontos különbségek vannak az emberi és állati fertőzések között és elengedhetetlen, hogy az emberi szervezetben is meg tudjuk vizsgálni a kórokozót."
Dr. Mobley és kollegái korábban kifejlesztettek egy ígéretesnek látszó vakcinát, ami képes volt megelőzni a fertőzést egerek esetében. Bár az emberi és állati fertőzött minták genetikai állománya különbözőségeket mutat, úgy tűnik a vakcina kis módosításokkal emberek esetében is használható lesz.
"Természetesen mindez még csak nagyon korai fázisban van, a tömeges gyártásig még éveket kell várniuk a betegeknek" - nyilatkozta Dr. Mobley. "A húgyúti fertőzések egyre égetőbb problémát jelentenek, a kórokozók ugyanis egyre makacsabbak és egyre nehezebben reagálnak az antibiotikumos kezelésekre" - nyilatkozta Dr. Gary J. Faerber, a Michigan Egyetem munkatársa.
A kutatás részletes leírása a PLoS Pathogens online kiadásában olvasható.
Forrás: Medipress hírszolgálat
