Ma a molekuláris biológiában a legnagyobb figyelem az új génollóra, a CRISPR-cas9-re irányul. A módszer gyakorlatilag forradalmasította a genetikai műveleteket. Az áttörésként értékelhető technikát két tudós dolgozta, akik 2011-ben találkoztak, s a módszerrel egy évvel később álltak elő. Egyikük, a francia Emmanuelle Charpentier, a manchesteri Euroscience Open Forumon adott interjút a Népszabadságnak .
A 48 éves kutatót tavaly a Time magazin felfedezőtársával, Jennifer Doudnával a száz legbefolyásosabb ember közé választotta. Kinevezték fertőzésbiológiával foglalkozó a berlini Max Planck Intézet igazgatójának, s alapító tulajdonosa két biotechnológiai cégnek is.
Amikor Puerto Rico fővárosában, San Juanban egy konferencián először találkozott Doudnával, a Kaliforniai Egyetem Berkeley campusán dolgozó biokémikussal, nem gondolta, hogy ilyen messzire jut együttműködésük. Charpentier ekkor már évek óta dolgozott munkatársaival baktériumokon, közben azonosítottak egy olyan molekulát, mely alapvető jelentőségűnek bizonyult a programozható génolló működésében, amely könnyebbé, gyorsabbá és pontosabbá tette a gének cseréjét, áthelyezését vagy éppen kiiktatását a baktériumtól egészen az emberig.
A kutató feltételezte, hogy a technika alkalmassá válhat öröklődő betegségek kiküszöbölésére. Már a kezdetekkor sejtette, hogy a rendszer nemcsak baktériumok szintjén működik, hanem fejlettebb élőlényeknél is. A Streptococcus pyogenes baktériumban megtalált fehérje, a cas9 ugyanis valami teljesen újat tudott. Ráleltek egy olyan komponensre, amely a CRISPR-cas9 rendszert még egyedülállóbbá teszi, ráadásul két RNS-molekulát használ az örökítő DNS szerkesztéséhez, és a korábbi változatoknál jóval egyszerűbb módon – mesélte a 48 éves francia professzor.
Bár a CRISPR-cas9 technikát kevésbé támadják a génmanipuláció ellen fellépő szervezetek, hiszen idegen gének bevitele nélkül is képes az örökítőanyag minden eddiginél pontosabb átszabására, azért elárulta, ő is kapott személyes fenyegető leveleket aktivistáktól. Ám mivel az egész tudományos közösség a módszer előnyeit emeli ki, a média is ebbe az irányba mozdult el. Az ezzel a technikával előállított szervezeteket ma már nem is tekintik hagyományos GMO-nak. A CRISPR-cas9 alkalmas régi fajták felélesztésére is, hangsúlyozza Charpentier, aki megerősítette, hogy a módszer ma már nélkülözhetetlen a biológusok számára.
Forrás: Népszabadság
