A szaklapban közzétett tanulmány segít magyarázatot adni, miért jelentkezik a szervezet hőháztartásában is szerepet játszó jelenség akkor, amikor valaki vagy valami iránt csodálatot érzünk. "Úgy véljük, hogy a libabőr lehet az első reakció: a félelem, meglepetés és védekezés keveréke, amit pozitív izgalom vált fel, ami a rosszról a jóra váltás következtében csak még pozitívabbnak hat" - állítja a tanulmány társszerzője, Richard Smith.
Fizikailag a libabőrök akkor jelennek meg, amikor a bőrfelszín alatt lévő apró izmok összehúzódnak, amitől a szőrtüszők felemelkednek. Ez a testhő megőrzésének elősegítésével járul hozzá a szőrös élőlények túléléséhez. Ez magyarázza azt is, miért tapasztalunk libabőrt, amikor hirtelen hidegnek vagyunk kitéve. A libabőr azonban az intenzív érzelmi élményekkel is összefügg.
A kísérlet során a kutatók arra kérték a résztvevőket, hogy négy hétig vezessenek részletes naplót arról, mikor és hogyan tapasztaltak libabőrösséget. A csodálat a hideg utáni második leggyakrabban hivatkozott érzés volt a libabőr okai között. A libabőrösség intenzitása is egyenes arányban állt a csodálattal, míg az irigységgel fordított arányosságot mutatott. A libabőr hiánya irigység esetén azért jelentős, mert a csodálat és az irigység is a "hatalmas másik" megfigyeléséből származik. A csodálat azonban stabilizálja a társadalmi hierarchiát, az irigység viszont aláássa azt.
Más kutatások a libabőrt a szimpatikus idegrendszer ingerlésével hozzák összefüggésbe, ami a harcolj vagy menekülj vészreakcióval áll kapcsolatban. Egy ilyen érzelmi löket befolyásolhatja a jutalmazással, motivációval és izgalommal összefüggő agyi véráramlást. Mivel a reakció hasonlít egy mentális reflexhez, a csodálat által kiváltott libabőrösséget nem lehet tettetni. Ebből a szempontból a libabőr olyan, mint egy természetes hazugságvizsgáló.
