Különös felfedezés a Földről

Megfejtették, hogyan hódították meg a Földet a virágos növények.

Miként hódították meg a Földet a virágos növények?

Évszázadok óta folyik a vita arról, hogy mi a virágzó növények hihetetlen sikerének és sokféleségének titka. Charles Darwin "gyalázatos rejtélynek" nevezte, félve, hogy a váratlan hiányosság megkérdőjelezheti elméletét, az evolúció tanát.

Kiderült, hogyan hódították meg a Földet a virágos növények, fotoszintézis virágzó növények genom Föld evolúció
Kiderült, hogyan hódították meg a Földet a virágos növények

Amerikai tudósok most azonban megfejtették, hogy hódították meg a Földet a virágos növények, amelyek a ma élő növények 90 százalékát teszik ki - számolt be a BBC hírportálja.

Több száz évmillióval ezelőtt a Földet a toboztermők és a harasztok uralták. Az első virágzó növények nagyjából 150 millió éve jelentek meg, majd gyorsan elárasztották a világ minden részét, a puszta zöldet harsány tarkasággá változtatva.

A régmúlt időkben legyőzték a toboztermőket és a harasztokat, ám sokáig rejtély maradt, hogyan sikerült dominanciára törniük. A PLoS One online tudományos lapban megjelent friss tanulmány szerint a genom mérete a döntő: minél kisebb, annál jobb.

"A sikert a sejt méretére lehet visszavezetni, vagyis arra, hogyan lehet kis sejtet építeni úgy, hogy minden, az élethez szükséges tulajdonság megmaradjon" - mondta Kevin Simonin, a San Franciscó-i Kaliforniai Állami Egyetem kutatója.

A genomnál a méret a lényeg

Simonon és a Yale Egyetemen dolgozó kollégája, Adam Roddy feltételezték, hogy a növény genetikai anyagának, vagyis genomjának a mérete lehet fontos. A kutatók a Kew-i Királyi Botanikus Kert által őrzött több száz növény - virágos és toboztermő és haraszt - adatait elemezték. Összehasonlították a genomjuk méretét olyan anatómiai jellegzetességekkel, mint a levélen lévő pórusok száma. Eredményeik "erős bizonyítékkal" támasztják alá, hogy a virágzó növények sikere és gyors elterjedése a "genom méretcsökkentésének" számlájára írható. A sejtmagban tárolt genom zsugorításával a növények apróbb sejteket hozhattak létre.

A kisebb sejtek a szén-dioxid nagyobb mennyiségének felvételét tették lehetővé a fotoszintézis - vagyis a szén-dioxid és a víz fény segítségével végzett glükózzá és oxigénné alakítása - útján.

A virágzó növények hatásfokukat úgy növelik, hogy leveleikbe egyre több eret és pórust építenek.

A kutatók szerint csak a virágzó növények zsugorították a genomjukat, ez volt a "szükséges feltétele a gyors szárazföldi elterjedésnek".

Ehető vadnövények tele vitaminnal Aki gyűjtögetésre adja a fejét, könnyen elbizonytalanodhat: egy-két növényt talán ismer , de sok mellett egyszerűen elsétál, pedig ezeket is érdemes lehet begyűjteni, elkészíteni és felhasználni.

)
Hogyan működik a bolhanyakörv?

A frontérzékenyek nálunk gyógyulnak!

Fejfájás? Vérnyomás? Fáradtság? Sok stressz?
Frontérzékeny lehet!
Fejfájás? Ingadozó vérnyomás? Rosszullétek? Szédülés? Álmatlanság? Fáradékonyság? Feszültség? Sok stressz?
Személyre szóló, gyógyszer nélküli gyógymódok az Európai Unió és a Magyar Állam támogatásával! Fejfájás? Vérnyomás? Rosszullét? Fáradtság? Idegesség? Sok stressz?
Headache illustration
Fronthatás: Nincs front
Maximum: +5, +10 °C
Minimum: -5, +2 °C

A napsütés mellett felhőátvonulásokra kell készülni, ezekből helyenként zápor, a hegyekben esetleg hózápor is kialakulhat. Erős, néhol viharos lesz az északnyugati szél, a csúcshőmérséklet 5, 10 fok között alakul. Kedden már nem lesz front felettünk, de sokan még mindig hidegfronti tüneteket tapasztalhatnak magukon. A reggeli ízületi panaszok napközben is fennállhatnak, illetve erős fejfájás is jelentkezhet, ami a szeles tájakon lehet intenzívebb. Ingadozhat a vérnyomás, jellemző lehet a rossz közérzet. Sokan még az óraátállítást sem heverték ki. További fontos részletek a meteogyógyász® mai videójában! A légszennyezettség alacsony, alig változik. A légnyomás emelkedik.

Egészséget befolyásoló hatások: