Miként hódították meg a Földet a virágos növények?
Évszázadok óta folyik a vita arról, hogy mi a virágzó növények hihetetlen sikerének és sokféleségének titka. Charles Darwin "gyalázatos rejtélynek" nevezte, félve, hogy a váratlan hiányosság megkérdőjelezheti elméletét, az evolúció tanát.
Amerikai tudósok most azonban megfejtették, hogy hódították meg a Földet a virágos növények, amelyek a ma élő növények 90 százalékát teszik ki - számolt be a BBC hírportálja.
A régmúlt időkben legyőzték a toboztermőket és a harasztokat, ám sokáig rejtély maradt, hogyan sikerült dominanciára törniük. A PLoS One online tudományos lapban megjelent friss tanulmány szerint a genom mérete a döntő: minél kisebb, annál jobb.
"A sikert a sejt méretére lehet visszavezetni, vagyis arra, hogyan lehet kis sejtet építeni úgy, hogy minden, az élethez szükséges tulajdonság megmaradjon" - mondta Kevin Simonin, a San Franciscó-i Kaliforniai Állami Egyetem kutatója.
A genomnál a méret a lényeg
Simonon és a Yale Egyetemen dolgozó kollégája, Adam Roddy feltételezték, hogy a növény genetikai anyagának, vagyis genomjának a mérete lehet fontos. A kutatók a Kew-i Királyi Botanikus Kert által őrzött több száz növény - virágos és toboztermő és haraszt - adatait elemezték. Összehasonlították a genomjuk méretét olyan anatómiai jellegzetességekkel, mint a levélen lévő pórusok száma. Eredményeik "erős bizonyítékkal" támasztják alá, hogy a virágzó növények sikere és gyors elterjedése a "genom méretcsökkentésének" számlájára írható. A sejtmagban tárolt genom zsugorításával a növények apróbb sejteket hozhattak létre.
A kisebb sejtek a szén-dioxid nagyobb mennyiségének felvételét tették lehetővé a fotoszintézis - vagyis a szén-dioxid és a víz fény segítségével végzett glükózzá és oxigénné alakítása - útján.
A virágzó növények hatásfokukat úgy növelik, hogy leveleikbe egyre több eret és pórust építenek.
A kutatók szerint csak a virágzó növények zsugorították a genomjukat, ez volt a "szükséges feltétele a gyors szárazföldi elterjedésnek".
