Tüskefehérje, mRNS, antigén és antitest - a koronavírushoz kötődően megannyi szakkifejezés került a figyelembe középpontjába, ezzel együtt pedig sok esetben félreértések, tévhitek is társultak ezekhez. A hiedelmek eloszlatása érdekében részletes összeállítást közölt a témában a tudomany.hu , a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) tudományos ismeretterjesztő oldala. Cikkünknben az Ádám Veronika, az MTA Orvosi Tudományok Osztályának elnöke által készített magyarázatgyűjteményből szemléztünk.
Vírus
A vírus a baktériumoknál sokszorta kisebb, önállóan szaporodásra képtelen, élőlénynek nem nevezhető ágens. Nincs saját anyagcseréje sem, mindössze önmaga sokszorozására (replikációjára) képes a megfertőzött sejtek fehérje- és nukleinsav-szintetizáló apparátusának felhasználásával. A vírusok felépítése egyszerű, általában egy fehérje- vagy egy fehérje- és zsírtartalmú burok tartalmazza a másolásukhoz szükséges kódot (DNS vagy RNS), melyben sokszor olyan információ is van, amely a gazdasejt működését befolyásolja. A vírus másolásának befejeztével a keletkezett vírusok a környezetbe jutnak, míg a megfertőzött gazdasejt általában elpusztul.
Genom
Egy szervezet örökítőanyagának összefoglaló neve. Ez lehet DNS, illetve egyes vírusok esetében RNS. A szervezet számára fontos, meghatározó tulajdonságokat kódoló géneket tartalmazza. A DNS-ben tárolt információ először RNS-be íródik át, majd ezek információtartalmának felhasználásával jönnek létre a fehérjék. Az új koronavírus egy RNS-vírus, és nem tartalmaz DNS-t még sokszorozódásának folyamatában sem. Genomja nem is képes beépülni az emberi szervezet DNS-alapú genetikai állományába, ahogy az mRNS-alapú oltóanyagok ( Pfizer , Moderna ) sem okoznak semmilyen változást az emberi genomban, miután csak a vírus RNS-alapú genetikai állományának is csak egy kis részét tartalmazzák.
mRNS
A szó eleji m betű az angol messenger, azaz hírvivő kifejezést jelzi. A hírvivő RNS funkciója a sejteken belüli információk szállítása a genomtól a fehérjék létrehozásának helyszínére, majd feladata végeztével lebomlik a szervezetben. A koronavírus nem tartalmaz DNS-molekulát, csak RNS-genomot, így a vírus genetikai állománya hasonló a hírvivő RNS-éhez. A vírus által megfertőzött sejtekbe kerülve közvetlenül megindítja a fehérjék előállítását és új vírusok létrehozását. Pontosan ez a mechanizmus az alapja az RNS-alapú vakcinák működésének is, hiszen az oltóanyagban használt RNS-molekula közvetlenül megindítja a sejtekben a tüskefehérje gyártását, amire kialakul a szervezet immunválasza és így a vírus elleni védelme.
Tüskefehérje
A tüskefehérje valamennyi koronavírus jellegzetes felszíni molekulája, amely a COVID-19-betegséget okozó SARS-CoV-2-vírus felszínén is nagy számban megtalálható. Neve és a víruscsalád neve is onnan ered, hogy a korona tüskéihez hasonló mintázatot kölcsönöz a vírus felszínének. A tüskefehérje kulcsfontosságú szerepet tölt be a fertőzésben, mert a sejtek felszíni receptoraihoz kapcsolódva lehetővé teszi a vírus bejutását a sejtekbe. A sejtek pusztulását azonban már nem a tüskefehérje, hanem a teljes vírus sejten belüli működése és sokszorozódása okozza. Az immunrendszer vírust megkötő és fertőzést megakadályozó, úgynevezett neutralizáló ellenanyagai, avagy antitestjei többsége is a tüskefehérjéhez kötődik. Ez jelenti a tüskefehérjét kódoló, mRNS-tartalmú vakcinák hatékonyságának alapját.
Antitestek, ellenanyagok
A szervezet védelmét biztosító fehérjék, amelyeket vírusok vagy baktériumok hatására aktiválódó immunsejtek termelnek, és a kórokozók semlegesítésére képesek. Az ellenanyagokat immunglobulinnak is nevezik, rövidítésük: Ig. A fertőzést követően, 7-10 nap elteltével már termelődnek - IgM-típusú - antitestek, majd több nap után egy másik típusú ellenanyag is megjelenik (IgG), amely már az immunológiai memória kialakulására utal. A koronavírus elleni antitestek vérmintából kimutathatók. Vakcinálás vagy a vírussal való fertőződés után bármilyen mennyiségben jelen lévő IgG-típusú ellenanyag arra utal, hogy kialakult a szervezetben az immunvédelem.
