A vércsoport szerinti kategorizálás a mai gyógyászat alapját képezi, hisz egy baleset vagy komoly műtét esetén elengedhetetlen tudni, hogy a beteg milyen típusú vérből kaphat. A huszadik század elejéig ilyen csoportosítást nem tartottak nyilván, és bár vérátömlesztést akkor is alkalmaztak a sérülteknél, az egyeseknek gyógyulással, másoknak halállal járt.
Majomtól származik az Rh-jelölés
Ezt a problémát vizsgálta egy osztrák orvos-biológus, Karl Landsteiner , amikor 1901-ben felfedezte a vércsoportokat. Az ő nevéhez köthető az ABO, illetve az Rh-rendszerek kidolgozása, ez utóbbit Alexander S. Wiener gyógyszerésszel dolgozták ki. Az ABO-rendszer alapja, hogy az emberek fenotípus szerint 4 vércsoport valamelyikébe tartoznak: A, B, AB, 0. Az A és B betűk két antigént jelölnek, míg az 0-s vércsoportú embereknek ezek egyike sem található meg a vörösvértesteken. A véradás során ezeket veszik figyelembe, senki sem kaphat olyan vért, amiben számára idegen antigén található. Ezért az AB-s abban a szerencsés helyzetben van, hogy mindenkitől kaphat, míg az 0-s csak az 0-stól.
Újabb lépést az RhD antigén felfedezése jelentett, amelyet bundermajmok (más néven rhesusmajmok, innen ered egyébként az Rh betűpár) véréből mutattak ki elsőként 1937-ben. HA az ember vérében ez az antigén megtalálható, úgy Rh+, hogyha nem, Rh- jelölést alkalmaznak. Véradásnál ez az antigén jelenléte is mérvadó.
Vércsoportok szerinti randevúk
A vércsoportok szerepe már tisztázott, kialakulását azonban továbbra is homály fedi. Az egyik elmélet szerint - amelyet Peter D'Adamo professzor tett ismertté - a vércsoportok az evolúció különböző stádiumaiban alakultak ki, és azért léteznek, mert az általános egészségi állapotunk függ tőlük. A professzor könyve szerint minden vércsoporthoz tartozik egy ideális diéta is, amely az ideális testsúly és az egészséges életmód kulcsa. A vércsoportok evolúciós mivoltát igazolja az a tény is, hogy az utóbbi évtizedekben egyre több összefüggést találnak egyes vércsoportok és bizonyos betegségek között (például az 0-s vércsoportúak hajlamosabbak a fekélyekre, de védettebbek a maláriával szemben). Az emberiség korai szakaszában valószínűleg jóval több vércsoport is létezett, ezek azonban kihaltak, mert bizonyos betegségekkel szemben nem voltak kellően ellenállóak.
Japánban népszerű az az elképzelés is, hogy a vércsoportok meghatározzák bizonyos személyiségjegyeinket is, és figyelembe kell venni többek között a párválasztás alkalmával. Bizonyos óvodák vércsoportok szerinti oktatási terveket alakítottak ki, és a sportolók felkészítése is ezt figyelembe véve történik.
A bécsi egyetemről az USA-ba emigrált tudós egész életét a tudománynak szentelte: 75 éves korában, 1943. június 26-án a laboratóriumában érte a halál. Születésének évfordulója alkalmából a Google is megemlékezett a kiváló professzorról, aki új korba léptette az orvostudományt, és milliók életét mentette meg.
