A kísérletben arra kerestek választ, hogy a Holdról származó durva por alkalmas-e növénytermesztésre, illetve a jövőbeli Hold-expedíciók űrhajósai képesek lehetnek-e majd élelmet termeszteni maguknak. Ezzel együtt a tudósok maguk is meglepődtek, amikor a kísérlet sikerült, és bizonyosságot nyert, hogy a lúdfű (Arabidopsis thaliana) megél a holdi talajon. Robert Ferl, az egyetem élelmiszer- és mezőgazdaság-tudományi karának tudósa elmondta, hogy kollégáival abba a talajmintába ültettek növényt, amelyet még Neil Armstrong és Buzz Aldrin hozott haza magával az Apollo-11 misszióval 1969-ben, továbbá olyan talajmintákba, amelyek más missziókkal érkeztek.
A kísérletből ugyanakkor az is kiderült, hogy a holdi talajon durvasága és más kedvezőtlenebb tulajdonságai miatt lassabban nőttek a növények, mint a Földről származó, imitált holdi talajba ültetett palánták. A legtöbb holdi talajba ültetett növény végül el is száradt. A kutatás eredményeit a tudósok a Communications Biology című szaklapban tették közzé. Mint írták, minél hosszabb ideig volt a talaj a Holdon a kozmikus sugárzásnak és a napszélnek kitéve, annál rosszabbul tűrték a növények.
A tudósok szerint az Apollo-11 talajmintái voltak a legkevésbé kedvezőek a növekedéshez, mert a Nyugalom tengerének kőzete, ahonnan származtak, néhány milliárd évvel tovább volt kitéve az elemeknek. "A következő lépés, hogy a Hold felszínén kell megismételni a kísérletet" - fogalmazott a kísérlet eredményei kapcsán a The Guardiannek nyilatkozva Simon Gilroy űrnövénybiológus, a Wisconsin-Madison Egyetem tudósa, aki maga nem vett rész a kísérletben.
A hat Apollo-küldetéssel összesen 382 kiló holdkőzet és talajminta érkezett a Földre, és a legtöbbet azóta elzárva tárolják. Ebből az amerikai űrkutatási és űrrepülési kormányzati ügynökség (NASA) végül tavaly év elején 12 grammot adott át a Floridai Egyetem kutatóinak, és a régóta várt ültetést tavaly májusban végezték el egy laboratóriumban.
5 fotó
