Irracionális döntéseket hozunk? Igen!

Minden bizonnyal azért, mert az emberek kifejezetten irracionálisan tudnak dönteni, amikor birtoklásról van szó és a pozitív tulajdonságok előtérbe helyezése - a médiából is ismert úgynevezett framing- vagy keretezés-technikáról beszélünk - is olyan trükk, amivel csapdába lehet minket csalni; és nem ez az egyetlen.

Ha úgy tudunk csak beszerezni valamit, hogy el kell veszítenünk mást: próbáljuk elkerülni a veszteséget.

Mi a kényszeres vásárlás? A kényszeres vásárlás a viselkedési függőségek közé tartozik. A vásárló ellenállhatatlan vágyat érez a vásárlás iránt. Általában nem valós szükségletnek megfelelő a vásárlás, hanem öncéllá válik, az egyén elveszti a kontrollt a vásárlás felett. A túlzó vásárlás nem csak viselkedési addikció megnyilvánulási formája lehet, de egyéb kórképek például bipoláris affektív zavar, más néven mániás-depresszió tünete is lehet. Ez általában a mániás szakaszra lehet jellemző, ahogy a bipoláris zavar e szakaszában az egyén egyéb tevékenységeket is eltúlzott mértékben végezhet. A kényszeres vásárlást megint más kategorizálás szerint az impulzus-kontroll rendellenességének is tartják. Tudjon meg többet a betegség tüneteiről és kezeléséről! Ha valamit megvettük, elkezdjük sokkal értékesebbnek tartani, hogy legitimizáljuk vásárlásunkat . Az ezekhez hasonló viselkedéseket jól ismerhetjük környezetünkből: nem könnyű máshogy viselkednünk, már csak azért sem, mert a fogyasztói társadalomra jellemző viselkedés alapvető mankóiról van szó. Gondoljunk csak bele: mikor költünk el szívesebben egy munkahelyről kapott összeget? Akkor, ha bónusznak nevezik vagy akkor, ha kompenzálásnak?

Az elmúlt évek kutatásai persze próbálnak rávilágítani arra, hogy honnan is jönnek ezek a viselkedések: ha már fiatal korunktól kezdve rálátunk a pénzpiac működésére, akkor a kultúra és a szocializáció adná az alapot, gondolhatnánk. Viszont a kutatási eredmények azt mondják, hogy döntéseink pszichológiájáért első körben inkább a biológiánk a felelős. Kutatók bonobókat és csimpánzokat vizsgáltak, hogy kiderítsék, náluk mennyire működik a framing (a kommunikáció egyik meggyőzési technikája - azt jelenti, hogy egy adott dolgot miként, milyen kontextusban ábrázolnak valaki számára).

A kutatók 23 csimpánzt és 17 bonobót vizsgáltak kongói telepeken: a kísérlet közben pedig mogyorók és gyümölcsök között kellett választaniuk . A választási lehetőségek során a gyümölcsök pozitívabb, illetve negatívabb fényben voltak feltüntetve (a pozitívabban egy gyümölcsöt lehetett választani, de az esetek felében, amikor a majmok afelé nyúltak, kaptak még egy gyümölcsöt, a negatívabban két gyümölcs volt eléjük téve, de amikor afelé nyúltak, az esetek felében elvették az egyiket, így csak egy gyümölcsöt kaptak). Ugyan a számok azt mondják, hogy 50-50 százalék esélye volt annak, hogy a majmok 1 vagy 2 gyümölcsöt kapnak, sokkal többször választották a gyümölcsöt, amikor a kutatók azt hangsúlyozták ki nekik. Azaz, a majmok is hasonlóan irracionálisan döntéseket hoznak a birtoklással kapcsolatban.

Ez is érdekelheti

Otthon

Már mosógépet is nehezebben vesznek a magyarok

Otthon

A gyerekek találkoznak a legmagasabb inflációval

bevásárlólista

Ezért jobb, ha bevásárlólistával mész boltba

kórházi haláleset

20 beteg halt meg az intenzíven, mert csökkentették a gyógyszeradagjukat

Tekintve hogy a bonobók, a csimpánzok és az emberek is hasonló keretezési szokásokat mutatnak, elég valószínű, hogy egy közösen örökölt ősrégi viselkedésmintáról van szó, mindez pedig arra utal, hogy ezek a viselkedések nem csak az emberek által alakított pénzpiacokon figyelhetőek meg, hanem akár a gyűjtögető állati közösségekben is.