A Social Science Genetic Association Consortium (SSGAC) által vezetett tanulmány szerzői 71 adatbázisra kiterjedően elemezték több mint 1,1 millió ember adatait. A 15 országból származó alanyok mind európai felmenőkkel rendelkeztek és 30 évesek, vagy annál idősebbek voltak. Egy korábbi, de kisebb méretű tanulmány 74 olyan génvariánst azonosított, amik összefüggnek az iskolázottság szintjével. A Nature Geneticsben publikált új tanulmány szerzői 1271 ilyen génvariációt azonosítottak.
Robbee Wedow, a boulderi Coloradói Egyetem végzős hallgatója, a tanulmány egyik szerzője szerint az eredmények új megvilágításba helyezik a genetika befolyásoló erejét az összetett emberi viselkedésekre nézve. A kutatók ugyanakkor hangsúlyozzák, hogy az egyes génvariációk önmagukban csekély előrejelző-értékkel bírnak.
Az 1271 génvariáció jelentőségének felméréséhez a kutatók készítettek egy poligenetikus pontrendszert, ami egymillió génvariáció együttes előrejelző erejét mutatta meg, beleértve az iskolázottsággal összefüggő, valamint a genomban azonosított többi génvariánst is. "Megállapítottuk, hogy az iskolázottsággal összefüggő génvariációk jelentős része az agyfejlődés gyakorlatilag összes szakaszában, valamint az agyi idegsejtek közti kommunikációban is jelentős szerepet játszik" - mondta Peter Visscher, az ausztrál Queenslandi Egyetem professzora, a tanulmány egyik szerzője.
A szakember szerint az újonnan azonosított 1271 génvariáns együttvéve az emberek közötti iskolázottságbeli különbségek mindössze nagyjából 4 százalékára ad magyarázatot. "A genomban lévő számos génvariáció hatásának elemzése azonban azt mutatta, hogy ezek együttvéve ugyanolyan mértékben képesek előre jelezni egy személy várható iskolai végzettségét, mint a különböző demográfiai tényezők" - mondta a kutató.
Wedow ugyanakkor hangsúlyozta, hogy bár kutatási szempontból kétségtelenül hasznos eszköz a "poligenetikus pontrendszer", azonban semmiképpen sem szabad a való életre alkalmazni. "Az alacsony poligenetikus pontszám egyáltalán nem azt jelenti, hogy valakinek esélye sincs magas iskolai végzettséget szerezni" - mondta a szakember, hozzátéve, hogy az elszántság, a családi helyzet, a társadalmi-gazdasági státusz és az egyéb tényezők szerepe sokkal nagyobb, mint a géneké.
