A világ egyik legkülönlegesebb emlőse az északi-sarki ürge, testhőmérséklete ugyanis a téli hibernáció alatt fagypont alá süllyed, mégis sértetlenül ébred tavasszal. A tudósok szerint ez a rendkívüli alkalmazkodóképesség a jövőben forradalmasíthatja a sürgősségi ellátást, és új lehetőségeket nyithat a stroke, a szívinfarktus vagy a súlyos agysérülések kezelésében – írta meg a BBC.
Az ürge szó szerint megfagy, mégis életben marad
Ez a kisméretű emlős Kanada, Alaszka és Szibéria hideg vidékein él. Évente akár nyolc hónapot is hibernációban tölt, miközben testének hőmérséklete olyan alacsonyra csökken, amilyet más emlős nem képes túlélni. Az állat agya ilyenkor 0 Celsius-fokosra hűl, hasüregének hőmérséklete mínusz 2, a végtagjaié pedig akár mínusz 3 Celsius-fok is lehet. Légzése és szívverése drasztikusan lelassul, így első pillantásra úgy tűnhet, mintha elpusztult volna. A kutatók szerint azonban ez a különleges energiatakarékos üzemmód lehet az egyik kulcsa annak, hogy az állat hosszú hónapokon át károsodás nélkül képes túlélni a szélsőséges hideget.
Miért lehet ez fontos az emberi gyógyászatban?
Súlyos egészségügyi vészhelyzetek – például szívinfarktus, stroke vagy traumás agysérülés – során minden perc számít. Ilyenkor a szervek oxigénellátása romlik, ami maradandó károsodást okozhat. A kutatók régóta alkalmaznak célzott testhűtést bizonyos betegek esetében, mert az alacsonyabb testhőmérséklet lassítja az anyagcserét, így csökkentheti a sejtkárosodást. A módszernek azonban vannak korlátai: az emberi szervezet természetes módon igyekszik visszamelegedni, például reszketéssel.
Az ürgék esetében viszont egészen más történik. Anyagcseréjük annyira lelassul, hogy testük magától lehűl, anélkül hogy harcolna a hideg ellen. Ha a tudósok ennek a biológiai mechanizmusnak a működését megértenék, mesterségesen is előidézhetnének egy biztonságos, hibernációszerű állapotot emberekben. Egy ilyen kezelés legnagyobb előnye az lenne, hogy értékes időt biztosíthatna az életmentő beavatkozásokra. A lelassított anyagcsere ugyanis csökkenthetné a szövetek oxigénigényét, így a szervezet tovább maradhatna életképes a végleges ellátásig.
Egy hétköznapi molekula lehet a kulcs
A kutatók figyelmét egy jól ismert molekula, az adenozin keltette fel. Ez természetes módon is jelen van az emberi szervezetben, és szerepet játszik az álmosság kialakulásában, a koffein például éppen ennek hatását blokkolja. Állatkísérletekben az adenozinhoz hasonló vegyületek képesek voltak hibernációszerű állapotot kiváltani nemcsak ürgéknél, hanem olyan állatoknál is, amelyek egyébként nem hibernálódnak. Embereknél azonban a módszer egyelőre nem alkalmazható, mivel a jelenlegi eljárások túl kockázatosak, és súlyos mellékhatásokkal járhatnak.
A hibernáció más területeken is segíthet
Az ürgék nemcsak a rendkívüli hideget viselik el, hanem szöveteik is meglepően ellenállók az oxigénhiány okozta károsodással szemben. A kutatók azt is vizsgálják, hogyan:
- őrzik meg izomtömegüket hosszú hónapokon át mozgás nélkül;
- képesek teljesen elnyomni az éhségérzetet; valamint
- hogyan védekeznek a sejtkárosodás ellen.
Ezek az ismeretek a jövőben hozzájárulhatnak új kezelések fejlesztéséhez az izomsorvadás, az elhízás vagy akár a szervátültetés területén is.
