A munkahelyi stressz és a rákos megbetegedések közötti összefüggést mutató korábbi kutatásokkal ellentétben a legújabb nemzetközi vizsgálatból az derült ki, hogy a munkahelyi stressz nincs kapcsolatban a vastag- és végbélrákkal, a tüdőrákkal, az emlőrákkal és a prosztatarákkal.
"Eredményeink azt mutatják" - nyilatkozta a kutatást vezető Katriina Heikkila, a Finn Munkaegészségügyi Intézet munkatársa, "hogy a munkahelyi stressz nem számít jelentős kockázati tényezőnek a rákos megbetegedéseket illetően. Bár a munkahelyi stressz visszaszorításával javítani lehetne a dolgozók lelki és testi jólétén, a rákos megbetegedésekre valószínűleg nem gyakorolna jelentős hatást."
A legutóbbi számában közzétett kutatáshoz Heikkila kutatócsoportja 116 ezer tizenhét és hetven év közötti finn, francia, holland, svéd, dán és brit férfi és nő adatait elemezte. Az tizenkét kutatás egyikében részt vevő alanyokat munkahelyi stresszük mértékéről kérdezték.
A kutatók több különböző típusú munkahelyi stresszt azonosítottak: magas stressz-szintű munkát, ahol magasak a követelmények, és alacsony a szabályozottság; aktív munkát, ahol magasak a követelmények, és magas a szabályozottság; passzív munkát, ahol alacsonyak a követelmények, és alacsony a szabályozottság; és alacsony stressz-szintű munkát, ahol alacsonyak a követelmények, és alacsony a szabályozottság. A kutatók ezután a rákos halálozások jegyzékét nézték át, és a kutatást az életkor, a nem, a társadalmi-gazdasági tényezők, a dohányzás és az alkoholfogyasztás beleszámításával még tovább finomították.
A 12 éves utánkövetés alatt több mint 5700 emberben alakult ki rákos megbetegedés. A kutatók azonban nem mutattak ki összefüggést a rák és a munkahelyi stressz között. A finn szakértők azt is hozzátették, hogy a korábbi kutatások, amelyek összefüggést mutattak a rák és a munkahelyi stressz között, valószínűleg véletlenül találták az összefüggést, vagy más, a munkán túlmutató tényezőket is számításba vettek.
Elizabeth Ward, az Amerikai Rák Társaság elnökhelyettese szerint azonban nehéz azt a következtetést levonni ebből a metaelemzésből, hogy a munkahelyi stressz nem játszik szerepet a rák kialakulásában. "A stressz például úgy befolyásolhatja a rákot, hogy a stressznek kitett emberek például hajlamosabbak a dohányzásra, a nagyobb mennyiségű alkohol fogyasztására, vagy az elhízásra." Ward szerint amikor a finn kutatók megpróbálták kiiktatni számításaikból ezeket a tényezőket, ezzel jelentős számú embert hagytak ki a számításból, akik esetében a stressz közvetlenül olyan viselkedésformákhoz vezet, amelyek közismerten növelik a rák kockázatát.
