Patkánykísérletek azt mutatják, hogy a fáradt agy bizonyos részei alvó állapotba kerülhetnek a másodperc töredékére, miközben a teljes szerv folyamatosan ébren van.
A brit Nature tudományos magazin legfrissebb számában közzétett tanulmány szerzői úgy vélik, hogy a felfedezésnek messzire ható következményei lehetnek, különösen azok számára, akiknek munkájában az alváshiány veszélyeket hordoz.
"Már mielőtt éreznénk a fáradtságot, olyan jelek bukkannak fel az agyban, amelyek azt üzenik, hogy abba kellene hagynunk az éberséget kívánó tevékenységeket" - magyarázta Chiara Cirelli, a madisoni Wisconsin Egyetem kutatója. Hozzátette, hogy ilyenkor a neuronok bizonyos csoportjai elalhatnak, ami a teljesítményre negatív következménnyel jár.
Cirelli és munkatársai 11 felnőtt patkány agyában ultrafinom elektródákat helyeztek el, amelyek segítségével a motoros kéregben lévő neuronok olyan csoportjainak aktivitását tudták mérni, amelyek a félautomatikus "motoros" mozgásokért felelnek. A rágcsálókat a szokásos elalvási idejükhöz képest négy órával tovább tartották ébren úgy, hogy új tárgyakat helyeztek el ketrecükben. A műszer azt mutatta, hogy miközben kívülről úgy látszott, hogy ébren vannak az állatok és aktívan tevékenykednek, ezeken a speciális agyi területeken nem voltak aktívak a neuronok, vagyis az agy egyes részei aludtak, míg mások ébren voltak. Amikor egy 20 neuronból álló sejtcsoportot figyeltek, előfordult például, hogy 18 ébren volt, míg kettő az alvás jeleit mutatta.
A kutatók úgy találták, hogy a "helyi alvás" epizódjai befolyásolták a patkányok viselkedését. Az állatokat megtanították korábban arra, hogy egy cukorgolyót két órán át egyetlen lábukkal tartsanak. Amikor azonban kifáradtak, egyre nehezebbnek találták a feladatot, gyakran leejtették a cukrot, és nem sikerült utána nyúlniuk. Elegendő volt néhány sejt kikapcsolódása csupán a másodperc harmadrészének megfelelő időre, hogy az ügyetlenkedés bekövetkezzen - írta Cirelli.
