Baktériumból lett a világ legkisebb magnója

Az újonnan tervezett mikrobák képesek környezetükből "emlékeket" dokumentálni és eltárolni, amelyeket később vissza is lehet "hallgatni". Az élő adatgyűjtő organizmusokat a későbbiekben akár egészségmegfigyelő rendszerekként vagy környezeti szenzorokként is lehet majd használni.

Amerikai biológusok öregedést lassító gént azonosítottak, amely - ha aktiválták - 30 százalékkal meghosszabbította a gyümölcslegyek életét. A kutatásról ide kattintva olvashat tovább! Tudósok már próbáltak korábban is hasznos információt baktériumok DNS-ében eltárolni, de csak teljeskörű, globális emlékeket sikerült letárolni bennük, például olyat, hogy egy bizonyos inger érte-e a környezetet vagy sem. Ezek a digitális emlékek tehát nem tárolták el azt, hogy milyen sokáig tartott a bizonyos inger vagy milyen szerveket ért.

Az új sejtek viszont képesek az adatok ilyen jellegű rögzítésére, a genomon belül bárhová becélozhatjuk. Az pedig, hogy az érintett szekvencia generációról generációra öröklődik, az összegyűjtött emlék pedig így egy teljes populáció életéből is származhat, amelyet egy DNS-szekvenálással vissza lehet nyerni - kifejezetten hasznosnak bizonyulhat.

A kutatók számára a végcél az, hogy mindezen rendszert különféle és igen eltérő környezetekben lehessen megfigyelőeszközként használni. Mivel a kutatók a sejteket át tudják tervezni arra, hogy különböző ingerekre reagáljanak, a felhasználhatósági szint kifejezetten nagy.

Az organizmusokat akár az óceán mélyére is elhelyezhetjük, hogy CO2-szintet vagy környezetszennyezést mérjenek, vagy akár új gyógyszerekben is el lehet ezeket helyezni, hogy egy betegség terjedését lehessen figyelni és felügyelni.