Nemrég hozták nyilvánosságra Eva Kemps és Marika Tiggemann, az ausztráliai Flinders Egyetem pszichológusainak legújabb tanulmányát az étel utáni sóvárgásról és arról, hogy hogyan lehet ezt kontrollálni. A tanulmány a Directions in Psychological Science folyóirat legutóbbi számában jelent meg.
Éhséget, ami bármilyen étellel csillapítható, mindannyian éreztünk már. De miben különbözik az étel utáni sóvárgás az éhségtől? Nem egyszerűen enni szeretnénk valamit, hanem pontosan azt a barbecue-s chips-et vagy azt a kekszes jégkrémet kívánjuk. Mindenkivel előfordul néha-néha, hogy megkíván egy bizonyos ételt, de vannak olyanok, akiknél ez komoly egészségügyi kockázatot jelent.
Egy bizonyos étel utáni epekedés "túlevéshez", ami viszont elhízáshoz és étkezési zavarokhoz vezethet. Ez később szégyenérzetet és bűntudatot okoz. Honnan ered ez a viselkedés? Számos kutatás szerint az étel utáni sóvárgás fő komponense az, hogy az illető fejében eleven kép jelenik meg erről a bizonyos ételről.
Egy tanulmány arra az eredményre jutott, hogy a vizsgált személynél az étel utáni sóvárgás annál erősebb volt, minél élénkebben képzelte el az ételt.
A mentális ábrázolás (amikor elképzelünk egy ételt, vagy bármi mást) az agy kapacitását leterheli. A tanulmányok azt mutatják, hogy amikor a vizsgált személy elképzel valamit, különféle kognitív feladatokat kell végrehajtania.
Az egyik kísérletben azok a jelentkezők, akik a csokoládé után sóvárogtak, kevesebb szóra emlékeztek, és a matematika feladatokat is hosszabb idő alatt oldották meg, mint azok, akik nem vágytak erősen erre az édességre. Ez a kapcsolat az étel utáni sóvárgás és a mentális ábrázolás között megmagyarázhatja azt, hogy az étel utáni sóvárgás miért olyan bomlasztó: amikor elképzelünk egy konkrét ételt, az agyunk erre összpontosít, és "meggyűlik a baja" az egyéb feladatokkal.
Az új kutatás azt mutatja, hogy ez a kapcsolat a másik irányba is működik, és a kognitív feladatok segíthetnek az ételfüggőség leküzdésében. Az egyik kísérletben, amikor az étel utáni sóvárgással küzdő résztvevőket megkérték, hogy gondoljanak egy látványra, például szivárványra vagy egy illatra, például az eukaliptusz illatára, azt állították, hogy csökkent a sóvárgás erőssége.
Egy másik kísérlet során a résztvevőknek pislákoló fekete-fehér pöttyökből álló alakzatokat mutattak egy monitoron. Ők arról számoltak be, hogy amíg ezeket az alakzatokat nézték, a sóvárgás intenzitása csökkent.
A kutatók szerint egy egyszerű vizuális feladattal lekötni az ember figyelmét ígéretes módszer lehet az étel utáni sóvárgás megfékezésére. A találmányt a mindennapos életben is lehetne hasznosítani, például mobiltelefonon vagy zsebszámítógépen kaphatnának vizuális segítséget az erre rászorulók.
Ezen kísérleti eredmények az ételfüggőségen túl az alkohol- és drogproblémák kezelésében is segítséget nyújthatnának.
Forrás: Medipress hírszolgálat
