A banán nagyon egészséges gyümölcs, ugyanakkor radioaktívan sugároz. Ez a jellemvonása pedig abból az egyébként nagyon pozitív tulajdonságából ered, hogy az egyik legfontosabb káliumforrás a növények között – olvasható az Index cikkében.
Bár a kálium nélkülözhetetlen elem szervezetünk számára, az egyik izotópja (kálium-40) instabil, könnyedén elbomlik, miközben sugároz: a banánban másodpercenként 15 kálium-40 bomlik el. Aggodalomra azonban semmi ok! Egy tipikus emberi szervezetben ötezer atommag bomlik el másodpercenként (ötezer becquerellel sugárzunk), de úgy is megfogalmazhatjuk, hogy egy átlagos banán (150 gramm) 120 nSv (nanosievert) dózissal sugároz, mindez pedig csak a töredéke a teljes sugárzó korpuszunknak.
Sugárfelhők közepén élünk
A sugárzástól egyébként sokan félnek, pedig a világ egyik legtermészetesebb fizikai jelenségéről van szó. Egész életünket sugárfelhők kellős közepén éljük le: süt ránk a Napból, és árad felénk a világűrből származó kozmikus sugárzás, de radioaktív sugárözönnel von be minket a lábunk alatt a talaj, a hegy sziklái, a levegő – és a banán is.
Hogy megfogható legyen, mennyire kis dózisban sugároz a banán, érdemes összehasonlítani más sugárterhelésekkel (mSv, millisievertben megadva). Egy banán elfogyasztásának sugárterhelése 0,0001 mSv, egy doboz elszívott cigarettáé 0,05, egy mellkasröntgené 0,1, egy hasi CT-é pedig 14. Vagyis ahhoz, hogy egy doboz cigaretta sugárterhelését elérjük, ötszáz darab banánt kellene megenni; egy röntgengép dózisának megközelítéséhez pedig több tonnányit.
Mennyi a normál nyugalmi pulzus, és mikor a legjobb megmérni?
Legjobban: