„Az úgynevezett szándékos tudatlanságra számos példát láthatunk hétköznapi életünkben. Ilyen például, amikor a fogyasztók figyelmen kívül hagyják az általuk vásárolt termékek problémás eredetére vonatkozó információkat” – ismertette Linh Vu, egy nemrégiben megjelent tanulmány vezető szerzője. Mint mondta, munkájuk során arra voltak kíváncsiak, hogy vajon mennyire elterjedt és káros a szándékos tudatlanság, illetve mi állhat a döntés hátterében. A válaszok kiderítéséhez 22 kutatás eredményeit, illetve összesen 6531 résztvevő adatait elemezték ki.
Ürügy az önzőségre
Az egyik kutatás résztvevői választhattak egy 5 és egy 6 dolláros jutalom között. Ha az 5 dollárt kérték, akkor egy jótékonysági szervezet is kapott 5 dollárt. Ha viszont a 6 dolláros nyereményt választották, akkor csupán 1 dolláros adományt juttattak el a szervezetnek. Az alanyok egy részét automatikusan felvilágosították a döntésük várható következményeiről, míg a többiek választhattak, hogy megismerik-e azokat vagy sem.
A kutatók úgy látták, hogy ha az emberek választási lehetőséget kapnak, akkor 40 százalékuk úgy dönt, hogy inkább nem ismeri meg a következményeket. A szándékos tudatlanság pedig a nagylelkűség alacsonyabb arányával volt összefüggésben. Az emberek ugyanis 15,6 százalékkal nagyobb valószínűséggel választották a kisebb jutalmat és a nagyobb adományt, ha tudták, hogy mivel jár a döntésük.
Mindezek alapján a szakértők azt feltételezik, hogy a szándékos tudatlanság egyik oka az, hogy az emberek nem akarnak ráébredni arra, hogy döntésükkel esetleg önzőnek tűnnek. A tudósok emellett arra következtettek, hogy a nagylelkű viselkedés nem feltétlenül szívből jön, inkább a társadalmi nyomás hajtja azt.
Időnként mindannyiunkkal megeshet, hogy annyi teendőt zsúfolunk bele egyetlen napba, hogy az alvásra már alig jut időnk. Nagyot tévedünk azonban, ha azt gondoljuk, hogy ennek csupán annyi a következménye, hogy másnap fáradtabbak leszünk.
