A hely, ahol gyilkos kórokozók ezreit őrzik

1915 telén egy Ernest Cable nevű közlegényt meglehetősen rossz állapotban szállították be a franciaországi Wimereux-ban található kórházba. A brit katona az első világháború nyugati frontján harcolt, ám nem az ellenségnek köszönhette, hogy ledőlt lábáról, hanem a Shigella flexneri nevű baktériumnak, amely vérhast okoz. Nem sokkal később meghalt, testéből pedig egy katonai bakteriológus mintát vett. Ezzel kezdődött a világ legrégebbi baktériumgyűjteményének immáron 100 éves története.

Miközben hetek óta a vírusokkal, pontosabban a SARS-CoV-2 nevű koronavírussal foglalkozik az egész világ, nem szabad elfelejtkezni a baktériumokról sem. Ezek ugyanis a mikroorganizmusoknak sokkal népesebb táborát adják, mint a vírusok vagy gombák, és ugyanúgy képesek megfertőzni, megbetegíteni, megbénítani, sőt legrosszabb esetben ölni is. Hajlamosak vagyunk úgy gondolni rájuk, mint a világunk megszállóira, az élet támadóira, ám ahogy a The Washington Postban megjelent cikkében Stephen Jay Gould evolúciós biológus írta: a baktériumok jóval előbb léteztek a Földön, mint az emberek, az élet első és sokáig domináns formáját jelentették.

Leleplezték a baktériumok újabb trükkjét Az antibiotikumok széles körű elterjedése és nem előírásszerű használata okolható elsősorban azért, hogy a velük szemben rezisztens baktériumok megjelentek. Ezek jelentik világszerte az egyik legnagyobb veszélyt az egészségre. Ráadásul egyre ravaszabb, kifinomultabb trükkökkel védekeznek. A témáról részletesebben itt olvashat.

Egy élő könyvtár, ahol "gyilkosokat" lehet kikölcsönözni

A National Collection of Type Cultures (NCTC, a brit nemzeti törzsgyűjtemény) londoni épületében pedig továbbra is ők kapják a főszerepet. Nagyjából 6000 baktériumtörzset tartanak itt nyilván, amelyek 900 fajhoz tartoznak. Természetesen nemcsak a gyűjtés, rendszerezés és raktározás az intézmény célja, hanem a kutatások támogatása is. Egyfajta baktériumkönyvtárként üzemelnek: a megfelelő igazolások birtokában klinikai mikrobiológusok a világ bármely pontjáról "kölcsönözhetnek" mintát a gyűjteményből tanulmányaikhoz, kísérleteikhez.

Cable közlegény "gyilkosát" például nemrég Kate Baker, a Liverpool Egyetem tudósa kedvéért keltették újra életre fagyasztott állapotából. A mikrobiológus csapata azt vizsgálta ugyanis, hogy a Shigella flexneri hogyan fejlődött az elmúlt évszázad során. Ugyanis ez a baktérium még korunkban is sokakat fertőz meg: évente nagyjából 164 ezer ember - nagyrészt gyermek - halálát okozza. A kutatók szekvenálták az NCTC1 (a gyűjteményben sorszámmal nevezik el az egyes mintákat) genomját, és összehasonlították az 1954-ben, 1984-ben és 2002-ben levett mintákkal. Vizsgálatuk azt mutatta, hogy 100 év alatt mindössze a baktérium genomjának 2 százaléka változott meg, de ennyi elég volt ahhoz, hogy fertőzőbb és a gyógyszerekkel szemben ellenállóbb legyen.

A gyűjteményben található baktériumtörzseket kutatásokhoz ki lehet kölcsönözni. Fotó: Getty Images
A gyűjteményben található baktériumtörzseket kutatásokhoz ki lehet kölcsönözni. Fotó: Getty Images

Amikor a tudósok is megfertőződtek

A gyűjteményt hivatalosan 1920-ban nyitották meg Londonban 200 baktériumkultúrával, amelyeket Sir Frederick William Andrewes patológus adományozott. A szervezet a következő egy évben 2000 mintát szolgáltatott kutatásokhoz különböző intézményeknek. Akkoriban a baktériumokat élő állapotban agaragar (tengeri vörösmoszatokból nyert poliszacharid-keverék) és tojássárgája alapú táptalajon kitenyésztve, paraffin gyantával lezárva bocsátották rendelkezésre.

Magyarországon is létezik baktérium-gyűjtemény Az Orvosi Baktériumok Magyar Nemzeti Gyűjteménye (HNCMB) főleg orvosi jelentőségű baktériumokat tart fenn. A törzsgyűjtemény az Országos Epidemiológiai Központ (korábban Országos Közegészségügyi Intézet) része. Elsődleges funkciója a közegészségügy és a kórházi laboratóriumok, valamint kutató és oktató intézetek ellátása. Jelenleg a gyűjtemény közel 4000 törzset tart fenn, amelyek 60 genusba sorolhatók és több mint 250 baktériumfajt képviselnek, köztük az Escherichia coli 410, a Salmonella és Shigella fajok 375 és 154 törzse található. A törzsgyűjtemény több mint 2000 referencia törzset tartalmaz (rendszertani vagy antigén típustörzsek és más, tudományos, oktatási vagy ellenőrző szempontból jelentős törzsek). Ezek és további, ismert származású és rendszertani besorolású törzsek bárkinek a rendelkezésére állnak, aki az adott rendszertani egységekbe tartozó baktériumokból kisebb-nagyobb törzsszámmal kíván vizsgálatokat végezni. Ezen kívül több BSL 3-as besorolású, veszélyes kórokozó baktériumot is megtalálható itt, de ezeket külső intézményeknek nem adhatják ki.

Biztonsági szabályokat még nem nagyon alkalmaztak, ennek is köszönhető, hogy 1922-ben három NCTC-kutatót is megfertőzött a tularémia, más néven nyúlpestis. Kísérletük során egy fertőzött tengerimalac lépét dörzsölték hozzá egy egészséges állat megkarcolt bőréhez, de közben az ő szervezetükbe is bejutott a Francisella tularensis nevű baktérium.

Manapság természetesen jobban ügyelnek a biztonságra. Az új mintapéldányokat először is agaragaron tenyésztik ki. Amennyiben életképesek és szennyezetlenek, cukorban gazdag krioprotektáns (olyan vegyület, amely megóvja a fagyás hatásaitól) szérumba keverik, és -33 C fokon 3-4 órán keresztül fagyasztják. Végül steril pamuttal dugaszolják le és üvegampullákba zárva tárolják 4 C-fokos hőmérsékleten.

Az igényelt mintákat egy London melletti elosztó központból szállítják ki, szigorú protokollt betartva, részletes kezelési útmutatóval együtt. A legtöbb baktérium biológiai biztonsági szintje (Biosafety Level, BSL) 2-es vagy 3-as, ami azt jelenti, hogy súlyos vagy akár halálos betegségeket terjesztenek, de ezekre van gyógymód. A 4-es szintbe jelenleg kizárólag vírusokat sorolnak. Tavaly összesen 3803 ampulla baktériumot küldtek 63 ország laboratóriumába. A "legnépszerűbbek" a következők voltak: a Clostridium (az álhártyás vastagbélgyulladás leggyakoribb okozója), az E.coli (több mint 360 törzzsel rendelkező baktériumfaj, az emberi bélrendszerben is megtalálható), a Staphylococcus (az egyik leggyakoribb gennykeltő baktérium), a Mycobacteriaceae (többek között a tuberkulózist és leprát okozók tartoznak ide) és a Salmonella nemzetség.

A kutatók öröksége

Az NCTC gyűjteménye folyamatosan gyarapszik. "50-200 törzset kapunk évente különböző forrásokból" - árulta el a The New York Times-nak Jake Turnbull mikrobiológus. Ezek között vannak újonnan felfedezett fajok, törzsek és vannak történelmi hagyatékból származóak is. Sok esetben kutatók ajándékozzák el életük munkásságát.

A kapott mintákat szinte fennállásuk óta katalogizálják eredetük, rendszertani besorolásuk és speciális tulajdonságaik szerint is, hogy az adatbázisukban aztán többféle szempont alapján lehessen keresni köztük. Természetesen az elmúlt 100 évben ez a rendszer is fejlődött, és míg mondjuk az 1930-as években csupán egy kézzel írott levél kíséretében kaptak mintát, ma akár az adott baktériumtörzs teljes genom szekvencia-analízisét is mellékelik hozzá.

)
Sebkezelési rutin (X)

Frontérzékeny? Vírus stresszes?

Gyors segítség a szakértőtől!
Személyre szóló, gyógyszer nélküli gyógymódok az Európai Unió és a Magyar Állam támogatásával!
Headache illustration
Fronthatás: Nincs front
Maximum: +23, +28 °C
Minimum: +9, +14 °C

Délelőtt a napsütést időnként gomolyfelhők zavarják, csapadék azonban nem lesz. Délután folytatódik a változóan felhős idő, legfeljebb a Dunántúlon fordulhat elő egy-egy kisebb zápor. A szél napközben eros nyugati lesz. Hajnalban 9, 14 fok várható. A hőmérséklet csúcsértéke 23, 28 fok között alakul.

Egészséget befolyásoló hatások: