Pszichológiai tényezők a gyógyításban

(MTI-Press) - Visszájára is fordítható az ókori bölcsesség: nincs ép test ép lélek nélkül. Betegségeink kialakulásához éppúgy hozzájárulhatnak lelki-idegi bajaink, mintahogy a gyógyulás is gyorsabb és eredményesebb, ha lelkileg is rá tudunk hangolódni a terápiára és bízunk sikerében.

Az orvostudomány több évezredes múltra tekint vissza, ám mégis elenyészően rövid az az idő, amióta a "tudományos orvoslás" jelzővel illethetjük. Ezt a XIX. század második felének természettudományos felfedezései tették lehetővé. Az élettan és a mikroszkópos anatómia eredményei teremtették meg a XX. század modern orvostudományának alapjait. Ahogyan a tudományos ismeretek robbanásszerűen szaporodtak, úgy egyre több betegséget sikerült leküzdeni. Eltűntek a középkor rémületet keltő járványai. Az antibiotikumok felfedezésével a fertőzések, gyulladások gyógykezelése sokkal könnyebbé vált. Nem is beszélve a sebészet nagy fejlődéséről, hiszen már létfontosságú szerveket is lehet átültetni.

Mit csináltak a régi idők orvosai? Hiszen ők is gyógyítottak és tudvalévő, hogy voltak neves, sikeres orvosok. Ám ma már tudjuk azt is, hogy a régiek gyógyeljárásainak nagy része hatástalan vagy kevésbé hatékony beavatkozás volt. Betegei mégis sok esetben meggyógyultak. Ugyanakkor a modern orvostudomány megoldatlan

ellentmondása: nemhogy egyre kevesebb beteg volna, mind többen küszködünk különféle testi és lelki nyavalyákkal. Gyakoribbak lettek az idült szervi betegségek. A vérkeringés, a mozgásszervek és az idegrendszer egyre súlyosbodó elváltozásai már-már népbetegség jellegűek, amint a daganatos betegségek is.

A gyakorló orvosok régóta tudják, hogy egészségi állapotunkban a lelki tényezők jelentős szerepet játszanak. A betegséget súlyosbíthatják, vagy - ellenkezőleg - váratlan javulásokat eredményezhetnek. Közismert dolog az is, hogy a beteg környezetében rejlő feszültségek, konfliktusok - családi, munkahelyi, társadalmi - mennyire ronthatják a beteg állapotát. Azt is tudjuk, hogy a gyógyszerek hatása néha erősen függ attól, hogy ki, hogyan adja. Még az is számít, hogy a gyógyszer külföldi-e, vagy hazai, injekcióban adják-e vagy tablettában, illetve milyen a gyógyszer híre a betegek körében. A gyógyszereknek ezt a nem biológiai és kémiai hatását nevezik placebo-effektusnak.

A gyógyítás társadalmi ügy lett. Ám a rendelőkben, kórházakban a beteg sokszor személytelenül hányódik a laboratóriumok, konzíliumok, különféle kezelések útvesztőjében. Közben hiányzik a közeg, ahol alaposan meghallgatnák és gyakran arra sincs idő, hogy az orvossal valódi személyes kapcsolatot teremtsen. A tudomány fejlődése egyoldalúságra vezetett. Azt hitték, hogy a röntgen, a laboratórium, a mikroszkóp maradék nélkül fényt derít a betegségek mibenlétére. A gyógyszerek és fizikai kezelések, sebészi beavatkozások pedig megoldják a gyógyítás feladatait. Ebben a várakozásban csalódnunk kellett, habár sokszor éppen az orvosok nehezen veszik tudomásul ezt. Az sem helyes, hogy az egyetemeken kevés szó esik a betegek pszichológiai, szociális meghatározottságáról, de még kevesebb arról, hogyan kell betegségeket lelki módszerekkel befolyásolni, gyógyítani. Emiatt is reményt keltő, hogy a pszichológia oktatása már megkezdődött az orvosegyetemeken.

Az orvosi gondolkodás fejlődése, az egészségügyi intézmények működése és a valós helyzet között ellentmondás feszül. A betegek gyakran mást várnak, mint amit az egészségügy nyújt. Ebből is származik, hogy kritizálják, elmarasztalják az egészségügyet - sokszor joggal -, az egészségügyieknél pedig értetlenség, ingerültség, elutasítás, rezignáció észlelhető.

Ezek a konfliktusok erősebben jelentkeznek azoknál, akiknek a betegsége döntően lelki okokkal párosul. Ide tartoznak az elmebetegségek mellett az úgynevezett kedély-, vagy idegi eredetű zavarok. Egyes belszervi betegségek kialakulása is lelki okokra vezethető vissza, gondoljunk csak a gyomorfekélyre. Ezeket gyűjtőnéven pszichoszomatikus betegségeknek tartjuk. Az ilyen betegeket többnyire belgyógyászok vagy sebészek kezelik, annál is inkább, mert a lélektani - pszichoterápiás - kezelés különleges szakértelmet igényelne. Tágabb értelemben azonban minden betegségre ráillik e jelző, mert az emberélet a lelki és testi jelenségek egységében nyilvánul meg.

dr. Takács Ilona

ITT MEGOSZTHATOD:

Ajánlott videó

Heti top cikkek

vércukorszint
Meddig normális az éhgyomri vércukorszint? Íme a pontos értékek
vastagbélrák
Vastagbélrák 50 felett: ezekre a korai tünetekre érdemes különösen figyelni
B12-vitamin
B12-vitamin: reggel vagy este jobb bevenni? – Így szívódik fel a leghatékonyabban
Ezt teszi a savanyú káposzta a belekkel – Ezért érdemes rendszeresen fogyasztani
Mikortól számít magasnak a vérnyomás? Sokan rosszul tudják
Orvosmeteorológia
Fronthatás: Hidegfront
Maximum: +13 °C
Minimum: +3 °C

Délelőtt a szelesebbé váló idő hatására sokfelé javulnak a látási viszonyok, de északkeleten helyenként párás, ködös maradhat az idő. Döntően erősen felhős vagy borult lesz az ég, a nap második felében fordulhatnak elő kisebb szakadozások a felhőzetben. Délelőtt még csak északon, északkeleten lehet helyenként gyenge csapadék, majd késő délutánól, estétől egyre többfelé számíthatunk esőre, záporesőre. A déli, délnyugati szél sokfelé élénk, főként hazánk déli felén többfelé erős lesz, amit helyenként a Nyugat-, Délnyugat-Dunántúlon és a Bakonyban viharos lökések is kísérhetnek.A legmagasabb nappali hőmérséklet általában 11 és 17 fok között valószínű, azonban északkeleten és néhol az északnyugati határvidéken ennél alacsonyabb értékeket is mérhetünk. Hétfőn egy gyenge hidegfront alakítja időjárásunkat és az orvosmeteorológiai helyzetet.

Partnerünk a

Töltsd ki kvízünket!

Influenzaoltás: 7 kérdésből kiderül, bedőlsz-e a leggyakoribb tévhiteknek A szezonális influenzaoltást számos félreértés és tévhit lengi körül, ami akár a járvány elleni hatékony védekezést is alááshatja. Teszteld tudásod kvízünk segítségével, hogy kiderüljön, mennyire vagy jól tájékozott a témában!
Mikortól számít magasnak a vérnyomás? Sokan rosszul tudják Sokan élnek magasvérnyomás-betegséggel (hipertónia) úgy, hogy nem is tudnak róla, pedig a kezeletlen állapot jelentősen növeli a szívroham, a stroke és a vesebetegség kockázatát. Töltsd ki kvízünket, és teszteld, mennyit tudsz a magasvérnyomás-betegség tüneteiről és veszélyeiről!